Miközben évtizedekkel ezelőtt a minimálbérnek még szociális szerepe volt, hiszen nem engedett egy negatív bérversenyt, ma más a funkciója. A munkaerő bősége miatt a munkavállalók erősebb érdekérvényesítéssel rendelkeznek. Ez a munkaerőbőség két okból alakult ki. Egyrészt évente 30-40 ezerrel csökken a munkaképes korú lakosság száma, másrészt az EU-n belüli szabad mozgás miatt megnőtt az elvándorlás. Persze vannak hátrányos helyzetű térségek, ahol a minimálbérnek még mindig van szociális funkciója, de nem ez az általános – mondta az Új Egyenlőség legfrissebb podcastjában Rolek Ferenc.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnöke szerint a minimálbér emelésének a szerepe az állam számára értékelődik fel egyre inkább. Az emelés hatására ugyanis növekednek az adó-, és járulékbevételek, amelyek javítják a költségvetés bevételi oldalát. Nem önmagában a mintegy 170 ezer minimálbéren foglalkoztatott dolgozó a kulcskérdés ebből a szempontból, hanem a csaknem fél millió, garantált bérminimumon lévő munkavállaló. A minimálbér emelésével ugyanis az egész bérrendszer elkezd feljebb tolódni, azaz szinte minden szereplőre hatással lesz a legkisebb keresetűek bérének emelése. – Ha valóban 200 ezres szintre növelik a minimálbért, ahogy tervezik, annak nagyjából 500 ezer forintos havi keresetig hatása lesz. Ott alakul ki probléma, ahol az adott cég vagy vállalat eredményessége a kötelezőn túli emelést már nem teszi lehetővé. Ilyenkor bértorlódás jelentkezik.
Rolek Ferenc szerint az átlagbérek emelkedése valahol 10-15 százalék körüli lesz jövőre, ami jelentős teher a munkaadóknak. Azt az MGYOSZ alelnöke irreálisnak tartja, hogy az átlagbér is olyan ütemben emelkedjen, mint a minimálbér (ami várhatóan 19-20 százalék körül bővül), ennek ugyanis nincsenek meg a gazdasági alapjai. A bért – mint költségelemet – ugyanis egy cégnek ki kell termelnie.
„A béreket akkor tudjuk felzárkóztatni, ha a gazdasági teljesítményt felzárkóztatjuk. Ha a gazdasági teljesítmény felzárkózna az uniós célországokhoz, akkor a bérek is ennek megfelelően mennének előre anélkül, hogy nagy dolgokat kellene tenni. Merthogy jelenleg munkaerő kereslet van, a piac kikényszeríti ezeket az emeléseket” – fogalmazott.
Arra a felvetésre, hogy ez nem okoz-e túl lassú felzárkózást, illetve lehet-e az elvárt profit mértékének csökkentésével gyorsabban haladni, Rolek Ferenc azt mondta: a magyar profithányad nem magasabb, mint ami a nyugat-európai cégeknél van. Ezért ezt nem látja gyorsabb útnak, sőt véleménye szerint már a felvetés sem jogos. Már az elmúlt évek átlagosan 3-4 százalékos reálbérnövekedése is erős pályának számít, amelyet még elbír a gazdaság – fogalmazott.
