Rendkívüli célvizsgálatot indít cikkünk nyomán – a munkavállalók jogainak érvényesítése, a munkaidővel kapcsolatos visszaélések elkerülése érdekében - a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság október 18-tól. Az innovációs tárca emellett jogi értelmezési tájékoztatót tesz közzé a munkaidőkeret jogszerű alkalmazása, a munkabér elszámolások törvényessége érdekében – derül ki a lapunknak is elküldött minisztériumi közleményből.
Lapunk hétfőn számolt be arról, hogy a Vasas Szakszervezeti Szövetség szerint az autóipari, gépipari és elektronikai cégek rengeteg munkaórát nem tudtak munkavállalóikkal ledolgoztatni az elmúlt másfél évben a koronavírusjárvány korlátozásai, majd az egyre súlyosbodó alkatrészhiány miatti gyárleállások következtében. Ezeket a mínuszórákat pedig a dolgozók tartozásaként tartják nyilván, és néhány helyen az is felvetődött, hogy velük fizettessék ki. A többségen legalább 80-100 ezer forintot akarnak behajtani, de van, akitől 600-800 ezer forintot is követelhetnek – mondta korábban lapunknak László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke, aki szerint a probléma több mint 10 ezer dolgozót érint.
Mindezt a Munka törvénykönyvének – a szakszervezetek által csak rabszolgatörvényként emlegetett - 2018 végi módosítására hivatkozva teszik a cégek. Ez - az utóbbi évek egyik legnagyobb tüntetéssorozatát kiváltva - lehetővé tette, hogy a cégek több éves munkaidőkeretben igazítsák a beérkező megrendelések intenzitásához a dolgozók munkaidejét. Ha épp nincs, vagy kevés a megrendelés, a munkavállalók nem, vagy kevesebbet dolgoznak, de ugyanúgy megkapják a fizetésüket. Ha később több lesz a megrendelés, az így keletkezett mínuszórákat ledolgoztatja a cég, és a munkavállalók ugyanúgy az alapfizetésüket kapják, nem jár nekik túlóradíj. Munkaidőkeret nélkül ez nem így van, mert akkor a megrendeléshiányos időszakra, az úgynevezett állásidőre ugyanúgy jár a fizetés, a későbbi túlmunkáért viszont a túlóradíj is megilleti pluszban a dolgozókat.
A járványra hivatkozva emiatt tavaly egy időre a szakszervezetek egyetértési jogát is elvette a munkaidőkeret bevezetése ügyében a kormány. Az így bevezetett munkaidőkeretek hamarosan lejárnak, a kényszerű leállások, de a továbbra is akadozó ellátási láncok és az alkatrészhiány miatt rengeteg a ledolgozhatatlan mínusz óra.
Mindezzel kapcsolatban a hét elején megkerestük az innovációs tárcát is. Azt kérdeztük többek között: a minisztérium szerint hogyan kell elszámolni a munkaidőkeret végén a mínusz órákkal? Át lehet-e vinni azokat a következő munkaidőkeretbe, ki lehet-e fizettetni a dolgozókkal, vagy le kell nullázni, és el kell könyvelni a cég veszteségeként? Szerettük volna megtudni, a tárca jogszerűnek tartja-e, ha egy dolgozónak tartozása keletkezik, miközben nem az ő hibája, hogy nem tudott dolgozni?
Ezekre a konkrét kérdéseinkre nem válaszolt a tárca, tegnap délután azonban egy közleményt küldtek ki a sajtónak, amelyben azt írták: „a kormány a dolgozók oldalán áll”, a munkaidőkeret pedig a pihenőidő egyenlőtlen kiadásával segít megvédeni a munkahelyeket, és rendszeres jövedelmet biztosít a munkavállalóknak. A kormány tavaly a munkahelyek megőrzése érdekében tette lehetővé „a korábbinál szélesebb körben a rugalmasabb foglalkoztatást” a vállalkozások számára, így sikerült a járványhelyzetben elejét venni a nagyarányú leépítéseknek – érveltek.
A kérdés előkerült a szerdai minimálbéregyeztetésen is, ahol a szakszervezetek jogi álláspontot kértek a tárcától. A minisztérium ennek kapcsán azt írta: a tárca kérte ki a szociális partnerek véleményét, és a szakszervezetek szerint nem jogalkotásbeli, hanem egyes vállalatoknál jogértelmezési problémák lehetnek a munkaidőkeret kapcsán. Jelzéseik alapján több cégnél már sikerült rendezni az elszámolással kapcsolatos kérdéseket, a munkaadók a jogtalanul követelt összegek visszafizetéséről is gondoskodtak - áll a közleményben. Hozzátették: a további félreértések elkerülését részletes jogi tájékoztató közzétételével, a tudatos törvénytelenségek kiszűrését a rendkívüli célvizsgálattal segíti a kormány. Egyben arra kérték a munkavállalókat: ha mégis jogsértést tapasztalnának, ezt feltétlenül jelezzék a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságnál.
