Saját hatáskörben meghosszabbította saját mandátumát a korrupciógyanús ügyeket vizsgáló fővárosi bizottság, így az összegző jelentést 2021 vége helyett csak a jövő évi választások után, 2022. augusztus 31-re készítik el – tudta meg lapunk. A határidő hosszabbításáról a frakcióvezetőket és a főpolgármestert is tájékoztatta Havasi Gábor, a testület elnöke. Nem volt ellenvetés.
– Soha nem akartuk a jelentést kampánycélokra használni, így nem volt különösebben fontos, hogy még a választások előtt befejezzük a vizsgálatot – állítja Havasi Gábor, aki szerint a gond nem csak az volt, hogy a koronavírus járvány miatt nyolc hónapig nem tudtak ülésezni, de a hivatal munkatársai is otthonról dolgoztak, ami alaposan lassította a szükséges iratokhoz való hozzáférést. A bizottság (amely idén kezdte csak el a meghallgatásokat) ülésein eddig három ügy – júliusban a parkolási rendszer, szeptemberben a patkányirtás, illetve legutóbb múlt héten az e-jegyrendszer – került terítékre. Ezek mellett a biodóm, a Rác fürdő, a 3-as és a 4-es metró, a Bálna, a BKV eladósítása és a Combino villamosok beszerzését vizsgálnák.
Az ülések ugyanakkor az idő múlásával egyre izgalmasabbak lesznek. Az elsőn még egyetlen „beidézett” sem jelent meg, míg a patkányirtásról szóló meghallgatásra az előző cég, a Bábolna Bio mellett Szeneczey Balázs korábbi főpolgármester-helyettes is elment, a jelenlegi szerződéses partner, a Rovért pedig jelezte, írásban válaszol a kérdésekre. A meghívottak érdemi megállapításokat tettek, az első ügyek jelentés-tervezete már készül – értékelte a bizottság eddigi munkáját a Népszavának Havasi Gábor, aki azonban megjegyezte, hogy az önkormányzati bizottságokat nem erre találták ki, nincsenek meg a mélyebb feltáráshoz szükséges jogosítványaik. A Momentum ezek megerősítésére készít elő javaslatot.
Az időközben perre vitt elektronikus jegyrendszer (AFC) ügyében Vitézy Dávid egykori projektgazdát, Szeneczey Balázst, Dabóczi Kálmánt, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) akkori és Walter Katalin jelenlegi vezérigazgatóját, valamint Tarlós Istvánt is meghívták. Szeneczeynek és Tarlósnak nem volt jó az időpont, de a pótmeghallgatásra elmennek. Vitézy Dávid nem jött és nem is ígért. (Havasi szerint a meghívót hivatalosan megküldték, Vitézy a Népszavának azt mondta, nem kapott meghívót, holott elég sokszor beszél a városvezetéssel ahhoz, hogy tudják, hol keressék.)
Megjelent viszont a múlt heti ülésen Walter Katalin és Dabóczi Kálmán is. A BKK jelenlegi vezérigazgatója kijelentette, a projektre 9,2 milliárdot költött a cég, ám ebből semmi használhatót nem tudnak felmutatni. Csupán néhány szerver és 29 ellenőrző kapu – beleértve a Deák térieket is – maradt. Walter szerint az AFC-projekt igazi Patyomkin beruházás volt, ahol a mondások mögött nem volt semmi. Megvalósítási terv sem készült, a BKK a különféle szerződésmódosításokkal mindenféle részteljesítést elfogadott és kifizetett. – Nem arról van szó, hogy van, de nem működik, hanem egyszerűen nincs – magyarázta a BKK vezetője, aki szerint a beruházást a legelejéről kell kezdeni, miközben Athénban egy ugyanilyen rendszert 2 év alatt legyártottak és beüzemeltek. (Budapest 2011-ben döntött róla.)
„Tételesen nem igaz, hogy semmi nincs meg ebből. Minimum egymilliárd forint értékű szoftver és eszköz használható lett volna, ha a felmondás után megpróbálják ezeket hasznosítani, persze azóta elavultak” – vetette ellen Dabóczi Kálmán, aki szerint az országos elektronikus jegyrendszerhez is megpróbálták integrálni azt. (Walter szerint erre sem készült áttervezés.) Minden forint, amit a szerződés keretében kifizettek, részletesen dokumentált – állította hozzátéve: az már vezetői döntés, hogy a 9,2 milliárdot veszteségként leírják vagy befejezetlen projekt költségeként tartják számon.
A Tarlós által éppen az e-jegy miatt menesztett BKK vezér szerint az eredendő baj az volt, hogy a projektet hitelező Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kikötötte, hogy kirívóan alacsony ár miatt senki nem zárható ki, akkor sem, ha az ajánlat nyilvánvalóan tarthatatlan. A semmiféle előzetes tapasztalattal nem bíró Scheidt & Bachmann pedig éppen az olcsóságával nyert. Az is hiba volt szerinte, hogy a főváros nem bízott meg az elejétől egy független mérnököt az ellenőrzéssel.
Azt viszont nem tagadta Dabóczi Kálmán, hogy a BKK projektmenedzsmentje nem tudta tartani a lépést, időnként „nem volt az angoltudás azon szintjén, hogy időben feldolgozza az angol nyelvű anyagokat”. Azt is elismerte, hogy ő írta alá az úgynevezett CP4 szerződésmódosítást, amire hivatkozva a német szállító később milliárdos kötbérköveteléssel állt elő. Dabóczi szerint ez alapvetően a késések nyilvántartását szolgálta volna és azért nem tájékoztatta erről a BKK igazgatóságát, mivel ez nem érintette a szerződés alapkötelmeit, csupán apróbb technikai jellegű módosítás volt. 2018 nyaráig nem is foglalkozott ezzel senki. Tanúvallomás keretében szívesen elmondja majd a körülményeket, de mindent a maga idejében – tette hozzá sejtelmesen.
A folytatás még meghökkentőbb volt. – „Egy forint anyagi hasznom nem volt, sőt még nekem kellett compliance (erkölcsbe, vagy törvénybe ütköző cselekedet) vizsgálatot kezdeményeznem a német szállítónál, mivel a cég magyarországi projektvezetője 2016 nyarán azzal állt elő, hogy »tudunk-e olyan javaslatot tenni az üzemeltetésre, amely anyagilag mindkettőnknek előnyös lesz«. A Scheidt & Bachmann belső vizsgálatot rendelt el és visszahívta az érintett vezetőt. Igaz, egy évvel később újra itt volt és hasonló kérdést tett fel” – mondta a fővárosi vizsgálóbizottság múlt heti ülésén Dabóczi Kálmán, aki minderről annak idején „tájékoztatta azokat az államvédelmi szerveket, amelyekkel rendszeres konzultációt folytattak”. Majd hozzátette: „Ha egy cégvezetőről elterjed, hogy nem kapható, akkor a szervezet más pontjain erősödnek fel szirénhangok. Nekem is folyamatos küzdelmet jelentett a projekt tisztán tartása. Ha valakin azt láttam, hogy túl gyakran és túl intenzíven tárgyal a német szállítókkal, akkor megváltam a kollégától. A kísértések folyamatosan fennálltak” – fogalmazott.
