"Nagy vívmányok és súlyos hibák egyaránt jellemezték az Egyesült Királyság válaszát a pandémiára. Lényegbevágó, hogy mindkettőből tanuljunk, a lehető legjobban teljesítsünk a járványból fennmaradt időben és a jövőben is" - ez a legfontosabb, egyben leghangzatosabb üzenete annak a friss jelentésnek, amelyet a parlament egészségügyi és szociális gondozási, illetve a tudományos és technológiai bizottságának tagjai jegyeztek. A huszonkét konzervatív, munkáspárti és skót nemzeti párti honatya egyhangúan támogatta az elkövetett hibák és a kétségtelen vívmányok értékelését, illetve a tanulságok levonását.
A világhálón mindenki számára hozzáférhető 150 oldalas tanulmány abból indul ki, hogy a "Covid-19 több nemzedék óta a legnagyobb válságot és az elmúlt évszázad békeidőkben tapasztalt legjelentősebb kihívását jelentette. Olyan mértékben megzavarta életünket, ahogyan azt kevesen vetítették előre, barátokat és családokat választott el egymástól, vállalkozásokat tett tönkre, megélhetéseknek okozott kárt, és ami a legtragikusabb következménye: az Egyesült Királyságban mindeddig több mint 150 ezer, világszerte közel 5 millió ember halálát okozta".
A felfokozott érdeklődéssel fogadott összefoglaló utal arra, hogy Nagy-Britannia nem az egyetlen ország, amely nagyon megszenvedte a járványt, miközben nem egyszerű a bármiféle összehasonlítás. Az azonban egyértelmű, hogy "2020-ban az Egyesült Királyság sok országnál, különösen a kelet-ázsiaiaknál sokkal rosszabban teljesített a Covid-halálozások terén, noha utóbbiak földrajzilag sokkal közelebb voltak a vírus első megjelenésének helyéhez".
Az első nagy hiba a járvány kezdetéhez fűződik, amikor miniszterek vakon követték a tudományos tanácsadók véleményét, lényegében szabad teret adva a Covid-19 terjedésének, bízva a nyájimmunitás kialakulásában. Súlyos mulasztás történt a sziget határainak nyitva hagyásával és a Kínából, majd Olaszországból érkező bizonyítékok figyelmen kívül hagyásával, melyek egyértelműsítették, hogy mennyire fertőző és súlyos megbetegedést okozó vírusról volt szó, amelyre nem volt gyógymód. Az első hetekben a karanténról és a szociális távolságtartásról szóló döntések elmaradását az illetékes parlamenti bizottságok az Egyesült Királyság történetének egyik legfontosabb közegészségügyi kudarcának ítélik meg. Az idők "fatális konszenzusa" több tízezer ember halálához vezetett.
A tudósok véleménye március 16-ra megváltozott, mégis további egy hétig tartott, míg az első teljes lezárásra sor került. Március első két hetében több olyan sporteseményt rendeztek - köztük a Liverpool-Atletico Madrid BL-találkozót és a cheltenhami lóversenyt -, amelyek együttesen 200 ezer nézője korlátlanul terjesztette a fertőzést. Nem először, de ezúttal is alaposan megkapja a magáét az egészségügyi ellátás, az NHS által működtetett rendkívül költséges tesztelési és kontaktkeresési rendszer, amelynek 2020-as "lassú, bizonytalan és gyakran kaotikus teljesítménye a pandémiára adott egész brit választ magával rántotta a mélybe". A Covid-19 fájdalmasan hozta felszínre a szigetország társadalmi problémáit, a szegények, az etnikai kisebbségek és a fogyatékkal élők is aránytalanul jobban megszenvedték a járványt.
Nem lenne teljes a kép a parlamenti jelentésben szereplő dicséretek nélkül. Az erkölcsi okokba belebukott egészségügyi miniszter, Matt Hancock megkésett elismerést kap a tesztelő és kontaktkereső rendszer korrekciójáért és napi 100 ezres kapacitása kifejlesztéséért. Csillagos ötös jár a kormány által hamar és nagyvonalúan támogatott oltási programnak, az Oxford-AstraZeneca és más vakcinák kifejlesztéséhez és gyártásához nyújtott finanszírozásnak és tömeges előrendelésnek. A projekt a "leghatékonyabb kezdeményezések egyikének bizonyul és világszerte sok millió emberéletet ment meg". A jelentés javasolja, hogy az NHS-t alkalmassá kell tenni az erőforrások gyors mobilizálására a vészhelyzetek esetén, illetve egy olyan állandó kormányzati egységet kell kialakítani, amely időben felismeri a fenyegetéseket.
A koronavírus halálos áldozatait képviselő egyik kampánycsoport szóvivője, Hannah Brady "nevetségesnek" és a "gyászoló családok arcul csapásának" nevezte a dokumentumot, amelynek előkészítése során elsősorban minisztereket és tudományos tanácsadókat hallgattak meg, figyelmen kívül hagyva a közvetlenül érintetteket. Stephen Barclay, a miniszterelnöki kabinetiroda vezetője a kormány nevében megtagadta a bocsánatkérést az elkövetett hibák és az ezekből származó emberi tragédiák miatt. Azzal mentegetőzött, hogy "az egész folyamat során a tudományos tanácsadók ajánlásait követték". Boris Johnson kormányfő korábban ígéretet tett arra, hogy a pandémia ügyében jövő tavasszal teljes és nyilvános vizsgálatot tartanak.
