A vezető amerikai lapnak feltűnt: a magyar kormány az évek alatt nagyjából másfél milliárd forintot költött kijárókra az Egyesült Államokba, hogy a maga céljainak megfelelően befolyásolja a washingtoni politikát. Mint a lap írja, a szélsőjobbos Orbán Viktor lobbistákat, elemző intézeteket támogat, de pénzt ad tengerentúli szövetségeseinek is, és amit művel, azt esettanulmánynak lehet tekinteni az amerikai politikai döntések és viták alakítására. Csak éppen ez a gyakorlat időnként aggályokat vet fel.
A cél az, hogy jobb kép alakuljon ki a miniszterelnökről, aki konzervatív vezérként jelenik meg a nemzetközi arénában, illetve hogy ellensúlyozzák a hírét, mármint hogy egy tekintélyelvű nacionalistáról van szó, aki Oroszországhoz és Kínához dörgölőzik. Azaz hogy elvegyék a bírálatok élét. Bizonyos, múló eredményeket sikerült is felmutatni az eltelt évtized során, hiszen Trump nagy sokára fogadta a magyar vezetőt, ugyanakkor a State Department visszavonta a független magyar sajtó támogatására meghirdetett ösztöndíjat.
Amit a magyar hálózat csinál, az javarészt törvényes, de bizonyos tevékenysége már a szürke kategóriába esik, ideértve, hogy a lobbistáknak be kell jelenteniük, ha külföldi érdekek képviseletében járnak el. Tavaly pont ilyen okokból két külpolitikai agytröszt, az Atlanti Tanács és az Európai Politikai Elemzések Központja is megszakította a kapcsolatot a magyar vezetés által létrehozott Magyarország Alapítvánnyal. Úgy vélték ugyanis, hogy azt túlságosan is szoros kapcsolatok fűzik a hivatalos Budapesthez.
Ugyanakkor a demokraták megkérték Max Telekit, aki pedig majdnem kétmillió dollárral támogatta Biden kampányát, hogy hagyja el a választási stábot, mert nem lenne jó, ha esetében is az derülne ki, mint 4 évvel korábban az oroszokról, hogy ti. a maguk jelöltjét akarták befuttatni a versenyben. Sőt, a párt az ügyet átadta az FBI-nak, de hogy az utána csinált-e valamit, az nem ismeretes.
A másik nevezetes kijáró Frank Koszorús (annak a katonatisztnek a fia, aki a háború vége felé egyes körök szerint megakadályozta a Horthy ellen készülő puccsot Budapesten – a szerk. megj.). Ő a közelmúltig az Amerikai Magyar Szövetség elnöke volt és az Orbán iránti barátságosabb hozzáállásra igyekezett rávenni Trump alatt az amerikai kormányzatot.
A kijárásban fontos szerep jut Stumpf Annának, aki a tengerentúlra házasodott és Smith Lacey néven Stump István lánya. Nyilvánosan kiállt azokkal a nézetekkel szemben, hogy Magyarországon lebontanák a demokráciát és azzal vádolta az USÁ-t, illetve más nyugati államokat, hogy azok bánnak rosszul a bevándorlókkal, a zsidókkal és a keresztényekkel. Ugyanakkor cáfolja, hogy az általa képviselt Alapítvány lobbizna. Amúgy az Orbán-kabinet 2012 májusa óta több mint 4,5 millió dollárt költött ilyen célokra.
Emellett finanszírozza Budapesten a Duna Intézetet (Danube Institute), amely nyugati konzervatívoknak ad ösztöndíjat (mint pl. a közelmúltban Ron Drehernek, az American Conservative magazin felelős szerkesztőjének – a szerk. megj.) De ugyanez az intézmény szervezte Session volt igazságügyi miniszter múlt havi magyarországi előadását is. Egyébiránt az Amerikai Konzervatív Unió jövő tavasszal Budapesten tartja tanácskozását. A szervezet elnöke úgy nyilatkozott a lapnak, hogy a jelek szerint a magyar vezetés partneri kapcsolatot akar kialakítani velük.
Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely elutasítja a képzett munkaerő bevándorlását szabályozó csomag reformját, pedig nem lehet állítani, hogy az országban özönlenének szakmunkások a határokon túlról: 2019-ben mindössze hatan éltek ezzel a lehetőséggel. A portál azonban megszerezte a készülő változtatáshoz benyújtott magyar álláspontot, miszerint az Orbán-kormány nem tartja sem szükségesnek, sem helyesnek az idevágó rendelkezések további összehangolását.
A „Kék kártya” néven ismert javaslatot a héten fogadja el az Európai Tanács, hogy megújítsa az idegen szakemberek letelepedésének feltételeit, de a döntéshez elég a kétharmad. A többség szerint serkenteni kell a magasabb kvalifikált szakemberek bejövetelét, mert két éve összesen is csupán 37 ezren vándoroltak be és a többségük Németországba ment.
Ausztria, Csehország és Szlovákia tartózkodni kíván a szavazásnál, de álláspontjuk tükrözi, hogy keményen elutasítják a migrációt. A magyar fél ugyanakkor arra is hivatkozik, hogy védeni kívánja munkaerőpiacát, miközben 2012 és 2019 között mindössze 47 ilyen munkavállalási engedélyt állított ki. Az új rend viszont még a menekültek számára is lehetővé tenné, hogy bejelentkezzenek a programra, ha megfelelő szakmai minősítést tudnak felmutatni.
Az osztrák belügyi tárca arra számít, hogy a következő hónapokban nem enyhül a nyomás Magyarország felől a határon és még több illegális migráns próbálkozik meg a bejutással. Az újság megszerzett többet is a minisztérium által összeállított heti értékelésekből és ezekből az derül ki, hogy egyre több határsértőt fognak el, olyannyira, hogy lassan megtelnek a számukra fenntartott szállások.
Különösen Burgenlandot érinti a jelenség, ott már volt olyan hét, hogy 935 embert kapcsoltak le a határtérségben, míg ez a szám május elején még 130 volt. A legtöbben szírek, illetve afgánok. Az embercsempészek nem kerítenek nagy feneket a dolognak: ha átjutnak a határon, a menekülteket kirakják az első település közepén, tudják, hogy úgysem toloncolják vissza őket. A többi meg már az osztrák hatóságokra tartozik. A Kurz-kormány úgy számol, hogy az év végéig 30-35 ezerre megy fel a kérelmek száma, ha csak nem történik valami rendkívüli.
Egyébként az idén 269 csempészt fogtak el, szemben a tavalyi év hasonló időszakának 165-ös adatával.
A varsói Külügyminisztérium be akarja idézni a brit nagykövetet, mert a minap nem engedtek be a szigetországba egy lengyel újságírót, mondván, hogy annak nézetei és egyéb megnyilvánulásai nem egyeztethetők össze a Királyság értékeivel. Ziemkiewicz és felesége azért repült Londonba, mert a lányuk most kezdi meg tanulmányait Oxfordban. Csakhogy a férjet visszafordították a Heathrow-i repülőtérről.
A gond alighanem ezúttal is az lehetett, hogy brit törvényhozók figyelmeztették a hatóságokat, miután hazájában antiszemitiizmussal, iszlám- és melegellenességgel vádolják a férfit. Ő tagadja, hogy előítéletes lenne, szerinte a britek félreértelmezték a kijelentéseit. Az meg egyenesen rágalom, tette hozzá, hogy tagadná a holokausztot. Egyébként 3 éve már elállt egy szigetországi úttól, mert parlamenti képviselők akkor is szóltak a rendőrségnek.
A lengyel rendőrség elkobozta a számítógépet az ország egyik vezető lapjának, a liberális Gazeta Wyborczának az egyik újságírójától, mondván, hogy a laptopról parlamenti képviselőket fenyegettek meg. A férfi tagadja a vádat, szerinte vagy provokációról, vagy bosszúról van szó, miután többször is kellemetlen dolgokat szellőztetett meg a konzervatív kormányról.
A szerkesztőség ugyanakkor igencsak felháborodottan reagált. A helyettes főszerkesztő közölte, hogy a házkutatáshoz nem volt parancs, és hogy itt az újságírók alapvető jogait érte támadás, hiszen egy demokráciában a hatóságok nem tehetik rá a kezüket a sajtó által őrzött titkokra. A lap állásfoglalása pedig azt hangsúlyozza, hogy az akció a megfélemlítést szolgálta, aminek már volt előzménye. A munkatársak azonban nem hajlandóak engedni a nyomásnak, mert polgári és demokratikus kötelességüknek tekintik, hogy feltárják a hatalom visszásságait. Olyan esetekben is, amikor a visszaélések éppen őket érintik.
FAZ
„A kétes Babis” címmel a vezető német konzervatív lap arról ír: aligha van a világon olyan politikus, aki örülne annak, hogy pár nappal a választás előtt a saját fényképe virít a világban a lapok címoldalán, merthogy korrupció, illetve pénzmosás gyanújába keveredett. A cseh miniszterelnöknél azonban nem az a kérdés, honnan volt pénze a francia kastély megvásárlására, amint az a Pandora-papírokból kiderült, hiszen sokszoros milliomos. Ha minden igaz, a bibi ott van, hogy a vételt nem adózott forrásokból ejtette meg.
Viszont az már más kérdés, az ügy miként hat ki a politikus választási esélyeire. Babis ugyanis roppant ügyes, amikor úgy kell feltüntetnie magát, mint az állítólagos elit áldozatát. Sőt, lehet, hogy nincs is annyira letörve, amiért most az emberek nem a járvány katasztrofális 4. hullámáról beszélnek. A törzsszavazói, így az agyondédelgetett nyugdíjasok egyébként már eddig sem hagyták magukat befolyásolni mindenféle érdekütközés és támogatási csalás vádjától.
FAZ
Csehországban úgy néz ki, hogy ismét beindult a gazdaság, ám szó sem lehet arról, hogy a péntek-szombati választás után az eddigi politika folytatódjon. A rendszer meggyengült, de nem látni, hogy a nagy, de megosztott ellenzék képes volna megrázni magát. Babis, aki 3 éve kisebbségből kormányoz, többször is összecsapott az orosz- és Kína-barát Zeman elnökkel. De hát két politikai alfahím irányítja a köztársaságot. Csak az előbbi jobbról, utóbbi balról.
A kormányfő, akit az EU csalással vádolt meg, kapásból visszautasította a Pandora-dokumentumokban szereplő vádakat. Az uniót is támadja, csak ő – a magyar és lengyel kollégával ellentétben – nem élezi ki a végletekig a viszályt. Tudja, hogy a cseh gazdasági csoda a tagságnak köszönhető. Az egy főre jutó GDP valamivel elmarad a közösség átlagától, de sokkal magasabb, mint magyaroknál vagy a lengyeleknél.
Ám a modell kezd kifulladni. Nincs elég munkaerő, a bérek ennélfogva gyorsan emelkednek. Ez meg nagyban csökkenti az ország vonzerejét a külföldi beruházók szemében. A növekedés görbéje már a járvány előtt belapult. A kormánynak közbe kell lépnie, ha emelni akarja az életszínvonalat. Egyedül az újjáépítési alapból 7 milliárd esik le hozzá.
A korszerűsítéshez azonban erős, független intézmények kellenek. Ám egyre több az intő jel, hogy a politikusok pont azokat a fékeket és ellensúlyokat befolyásolják, amelyek őket hivatottak ellenőrizni, továbbá szavatolják a jogot és a rendet.
