A Fidesz-CDU viszony javulására és további komoly német beruházásokra számítanak a kormányban a hétvégi német választások után, amely a Szociáldemokrata Párt (SPD) sikerét, és a konzervatív Kereszténydemokrata Unió, a CDU (valamint a pártszövetséges Bajor Keresztényszociális Unió, a CSU) történelmi vereségét hozta. Az eredmények alapján királycsináló szerepbe került az inkább baloldali Zöld Párt és a jobboldali-liberális Német Szabaddemokrata Párt (FDP), nélkülük nincs esély kormányalakításra.
Egyelőre csak az a biztos, hogy az eddigi CDU-SPD nagykoalícióhoz képest jelentősen eltérő kormány irányít majd Berlinben, ami természetesen a magyar-német kapcsolatokra is hatással lehet. Kormányzati forrásaink gyökeres változásokra ennek ellenére sem számítanak. Ennek oka egyrészt az, hogy az utóbbi időben már éppen elég rossz volt a viszony, így ezen már az sem ronthat sokkal többet, ha Olaf Scholz szocdem kancellár mellett egy zöld párti külügyminiszter irányítja majd a diplomáciát. Viszont, mint egy kormánytag lapunknak megjegyezte, abban bíznak, hogy a kormányzás és a koalíció terhétől egyszerre „megszabadult”, az utóbbi években erősen a centrum felé tolódott CDU ismét karakteresebb konzervatív politikát folytat majd, ami akár a párt és a Fidesz ismételt egymásra találását is jelentheti az európai politikában.
Csakhogy a német társadalmi-politikai folyamatok nem éppen ebbe az irányba mutatnak. A Fidesz kedvelt állítása szerint a CDU azért süllyedt történelmi mélységekbe, mert „elhagyta konzervatív-kereszténydemokrata gyökereit”, és „túl liberálissá vált”. A Politico azonban az ARD közszolgálati tévécsatorna adataira hivatkozva azt írta, éppen ellenkező a helyzet. A CDU/CSU összesen 6.5 millió szavazatot veszített. Ennek egy részét (az összes támogató 7 százaléka) azok jelentik, akik elhunytak a legutóbbi szavazás óta. Ez az arány magasabb, mint például a Zöldek esetében és arra utal, hogy a konzervatív választói csoport jórészt az idősebbek közül kerül ki. Mintegy kétmilliónyian azonban egyenesen az SPD-re szavaztak át, 1.3 millió kiábrándult fordult az FDP felé és további egy millió választotta inkább a Zöldeket az uniópáti kancellárjelölt Armin Laschet helyett. Ebből meglehetősen egyértelmű, hogy a CDU nem azért került lejtőre, mert a saját választói szerint nem volt elég „jobbos”. Ennek alapján pedig nem várható konzervatív fordulat a pártban.
A másik komoly kormányzati várakozás, hogy mivel a Zöld Párt különadókkal és más módon is keményen rászorítaná a környezetbarát technológiák bevezetésére a német ipart, akár komoly vállalatok is más országokba helyezhetik át tevékenységüket – köztük hozzánk, hiszen Magyarország kétségkívül egyik kedvenc terepe a német beruházásoknak. Könnyen lehet azonban, hogy ez a várakozás sem jön majd be. Tény, hogy a Zöldek és az FDP a választások előtt igyekeztek élesen megkülönböztetni magukat a többi párttól, de abban mindenki egyetért, hogy a koalíciós kényszer hatására stratégiai kérdésekben is meg fognak egyezni. Ezek közül a két legfontosabb, hogy mindkét párt magáénak szeretné a pénzügyi tárcát – a Zöldek komoly állami költekezésbe kezdenének, a szabad demokraták ezt hevesen ellenzik - , illetve, hogy Annalena Baerbockék szeretnének egy „zöld csúcstárcát”, amely ráadásul vétójoggal bírna minden más minisztérium terveivel kapcsolatban. Az FDP ez utóbbit sem támogatja. Ezen felül a Zöld Párt 130 kilométer/órás sebességkorlátozást szeretne a német autópályákon, amitől az FDP szintén nem túl lelkes.
Egyelőre mindenképpen illúziónak tűnik, hogy a kulcsfontosságú német iparágak cégei jelentős számban települjenek Magyarországra az esetleges zöldítési politika miatt. Egyszerűen azért, mert a CDU-CSU-Szocdem nagykoalíció is már elindult ezen az úton, amire a német gazdaság reagált is. A számunkra elsődleges járműiparban például a Politico szerint csak a Volkswagen-csoport 73 milliárd eurós befektetési tervet valósít meg az elektromos motorok fejlesztése és a káros-anyag kibocsátás csökkentése érdekében. Ebből aligha következik, hogy a konszern a jövőben a német országhatárokon túlra telepítené akár a kutatást, akár a termelést. Herbert Dies a konszern elnöke – a német gazdasági élet egyik legbefolyásosabb szereplője – korábban már úgy nyilatkozott, stratégiai céljaik ismertek a döntéshozók számára, és ez jó alap lehet akár a koalíciós tárgyalásokra is. Az FDP elnöke, Christian Linder a 130-as sebességhatárt „szimbolikus” és kevésbé fontos kérdésnek nevezte egy korábbi interjújában, a belsőégésű motorokról azt mondta, semmilyen általános tilalmat nem támogatnak, ezeket továbbra is „lehetséges alternatívaként” kezelik a hibrid és az elektromos motorok mellett és sajnálják, hogy az EU hosszú távon „egyoldalúan” az elektromos hajtás mellett foglalt állást.
Hasonlóképpen látja a helyzetet a lapunk által megkérdezett szakértő is. - A vasárnapi német választás megmutatta, hogy a magyar és a német társadalom és politikai rendszer mennyire különbözik. Míg itthon két, egyaránt 50 százalék körüli politikai pólus mentén szerveződik a közélet, addig Németországban hat párt került be a parlamentbe, és egyiknek sem volt 26 százaléknál nagyobb támogatottsága – mondta a Népszavának Hettyey András. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója szerint a német választás azt a tézist is megerősítette, hogy a szavazásokat a politikai értelemben mérsékelt, középen álló választók döntik el: a szélsőjobboldali AfD elmaradva négy évvel ezelőtti eredményétől 10 százalékot kapott, a szélsőbaloldali Die Linke pedig az összes párt közül a legnagyobbat zuhanva 4,9-et. Vagyis a német választók 85 százaléka nem kért a hangos és radikális politikai stílusból.
- Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy a CDU/CSU nem nyerne sokat egy erőteljes jobbra-tolódással, az AfD irányába Merkel és Armin Laschet pártja jószerivel nem vesztett szavazókat, annál többet az SPD és a Zöldek felé – mondta Hettyey András. Szerinte a két társadalom és politikai rendszer közötti különbség - nem lehet másként - a magyar-német kapcsolatokban is lecsapódik, ahogy ezt az elmúlt évek szaporodó feszültségei mutatták. Ezek a konfliktusok a jövőben is borítékolhatók, főleg egy SPD-Zöldek-FDP koalíció esetén, a Zöldek által irányított külügyminisztériummal. Ezzel együtt is Berlin meg fog maradni a stratégiájánál, és a magyar jogállami problémák megoldását az Európai Unión keresztül igyekszik majd elérni, nem pedig bilaterálisan. - A szoros gazdasági kapcsolatok remélhetőleg továbbra is erős bázist adnak majd a magyar-német kapcsolatoknak, ugyanakkor kiemelten fontos lesz arra figyelni, hogy a belsőégésű motor helyett elektromobilitásra átálló német autógyárak és beszállítóik továbbra is megtalálják számításukat Magyarországon – fogalmazott a Népszavának a szakértő.
