Már 2024-2025-re megvalósulhat a Nemzeti Energiastratégiában 2030-ra tervezett, 6500 megawattnyi (MW) naperőmű - közölte a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) 67. vándorgyűlésén Kádár Andrea Beatrix, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiapolitikáért felelős helyettes államtitkára. Jelenleg körülbelül 2300 MW-nyi egység termel nálunk napsütésből villamos energiát. Ez az összes hazai erőmű beépített teljesítőképességének már 26 százaléka és túllépte a Paksi Atomerőmű 2000 MW-ját is. Az érték az elmúlt évtized során évente közel kétszereződött. Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnökének közlése szerint a hatóság jelenleg több mint 10 000 MW-nyi megújulós - döntő többségében napelemes - igényt ismer. (Ez viszont már a kormány 2040-es napelemes céljainak nagyságrendje.) Igaz, az elnök hangsúlyozta a tervek megvalósulásának bizonytalanságát. A MEKH az elkövetkező három év során évi ezer MW új naperőmű belépésére számít.
A hazai villamosenergia-hálózat néhány nagy, központi és nem sok, kis, elszórt egység termelésének elosztására épült ki - vázolta lapunknak a vándorgyűlés fő témájául szolgáló kihívást Gelencsér Lajos MEE-elnök. Miközben a megújulók a hazai villamosenergia-hálózat alapvető átalakítását igénylik, a folyamat lemaradt a napelemek váratlanul gyors térnyerésétől. A jelenlegi hálózat becslések szerint 3000 MW-nyi napelem termelését képes csatornázni. (A mostani, 2300 MW-s szint tükrében, további fejlesztések nélkül, a napelemek összmérete tehát már idén túlnőhet a hálózat képességein.) Horváth Péter János figyelmeztetett: a hivatal rendszerbiztonsági okokból megtagadhatja a csatlakozási engedélyt.
Csak a megújulók befogadása több mint ötszázmilliárd forint hálózati beruházást igényel - hangsúlyozta Kóbor György, az állami MVM Energetika Zrt. elnök-vezérigazgatója. (De további források is szükségesek.) E tekintetben főképp EU-támogatásra "számítanak". Bár az elnök-vezérigazgató utalt a kapcsolódó brüsszeli tárgyalásokra, a feszültségpontok között nem említette, hogy az EU egyelőre nem hajlik a 2021-2027-es költségvetési időszak magyar forrásainak utalására. Míg egy napelemtelep másfél év alatt felépíthető, az ezt kezelni képes hálózati, illetve a kiszámíthatatlan termelés kiegyenlítését célzó, hagyományos erőművi fejlesztések 5-6 évet igényelnek - hívta fel a figyelmet Biczók András, a hálózat központi cége, az MVM-tulajdonú Mavir elnök-vezérigazgatója. Az alkalmazkodás alatt nem csak további berendezések telepítése, hanem többek között a rendszerek digitális "felokosítása", a kistermelők összefogása - így a tartalékképzésben és a hullámzáskiegyenlítésben való megjelenése -, az áramtárolás jelentős fejlesztése - például az akkumulátortelepek, vagy épp a hidrogéntermelés révén -, az energiatakarékosság ösztönzése és az igények díjakon keresztüli befolyásolása is értendő.
A "háztartási méretű", vagyis a családi házakra szerelt napelemek térnyerése szintén töretlen. Míg tavaly 88 ezer ilyen egység 719 MW-t képviselt, 2021 júniusára mennyiségük elérhette a 116 ezret, termelési képességük pedig a 945 MW-t. Bár ebben komoly szerepet játszott az elszámolás napelemes szempontból kedvezőtlen változásának - végül lefújt - beharangozása, megjegyzendő: a kabinet még idén - több mint 200 milliárd forintnyi, megelőlegezett uniós forrásból - további 35 ezer háztáji napelemtelep létesítésének támogatását tervezi. Kádár Andrea Beatrix közlése szerint a nagyobb napelemes tervek ösztönzése során a hálózati csatlakozások közelségének fontossága miatt javítják a meglévő ipari területeken tervezett barnamezős beruházások esélyeit.
A villamosenergia-ipar legnagyobb kihívását a 2030-as és 2050-es szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési célok jelentik - fogalmazott kérdésünkre Gelencsér Lajos. Ez leginkább megújulók - elvben például nap-, szél-, vagy földhő-alapú megoldások - révén valósítható meg. Fontos a tárolás kérdése, például akkumulátorokkal, vagy épp az áram segítségével előállított, majd eltárolt és újból áramtermelésre használható hidrogén révén. Horváth Péter János kiemelte a "biomassza" - vagyis a növényégetés - még mindig jelentős, 52 százalékos, megújulókon belüli arányát. Kádár Andrea Beatrix - már csak a változékonyság kiegyensúlyozása végett is - kiállt a biomassza hosszú távú (tudományos körökben amúgy vitatott) alkalmazása mellett. Mindketten emlékeztettek, hogy Brüsszel idén 55 százalékra növelte a közös, 1990-hez viszonyított, 2030-as szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési célt. A MEKH-elnök ennek kapcsán felhívta a figyelmet a 32 százalékról 40 százalékra emelt megújulórészarány-célra is, "kérdésnek" nevezve, hogy a kormány ennek kapcsán emeli-e a megelőző tervekre vonatkozó, 21 százalékos vállalását.
Magyarország energiahatékonyság-növelési céljai tükrében Horváth Péter János az erőfeszítések bemutatása mellett azok fokozását sürgette. Igaz, a 2019-2020-as megtorpanás ellenére a helyettes államtitkár az áramfogyasztás bővülésére számít, de Kóbor György a gázfogyasztás csökkenését sem várja. A szén világszintű kivezetése mellett az elnök-vezérigazgató az - amúgy szintén környezetszennyező, de a megújulós hullámzás kiegyenlítésére képes - földgáznak több évtizedes jövőt jósol. Így terveznek ilyen blokkot a Mátrai és a Tiszai Erőmű telephelyére is. Kádár Andrea Beatrix közlése szerint az uniós Life-programból 2027-ig közel egymilliárd eurónyi forrás érhető el a jelenleg lingitalapú Mátrai Erőmű átalakítására. Kóbor György felhívta a figyelmet a (nem MVM-beruházásban épülő) Paks 2-es nukleáris bővítésre, megemlítve, hogy az MVM vizsgálja a jelenlegi, négy paksi atomblokk 2030 utáni üzemidőhosszabbításának lehetőségei. Az MVM-vezér felhívta a figyelmet a minden korábbi lélektani határt átlépő tőzsdei energiaárakra is. Az a dogma, hogy a piac mindent megold, kezd megdőlni, amire előbb-utóbb Brüsszelnek is reagálnia kellene - vélte.
Az áram hosszú távú szállítását lehetővé tévő transzformátor feltalálója, Zipernowsky Károly által 120 éve alapított MEE az ilyen és hasonló iparági kérdések megvitatására kíván fórumot teremteni - hangsúlyozta lapunknak Gelencsér Lajos. Egyben segítenék az ágazat szakemberutánpótlását is.
