Tizedannyi szélerőmű üzemel Magyarországon, mint Ausztriában, holott egyes területeink adottságai vetekszenek a szélnagyhatalomnak gondolt osztrákokéval vagy németekével - állapítja meg a Másfélfok.hu nevű környezetvédő oldalon Balogh Ádám, a Szegedi Tudományegyetem és a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem közgazdásza, a bécsi Energy Community energiainfrastruktúra-szakértője. Ide sorolható például az észak-nyugati határszél. Míg a hazai szélerőművek összteljesítménye 327,5 megawatt (MW), az osztrák érték 3120,4 MW. A közös határtól hatvan méterre, Mosontarcsa-Féltorony (Andau-Halbturn) térségében 79, összesen 237 MW-s szélturbina üzemel, de a sógorok a határtól néhány kilométerre további több száz MW-nyi egységnek is találtak helyet. Bár az ottani vízenergia-hasznosítás kétségkívül segíti a szeles termelés változékonyságának kiegyenlítését, az anyagi ösztönzők legalábbis egyenértékűek.
A kormány új Nemzeti Energiastratégiájának fő céljai, az energiafüggetlenség és -biztonság ellenére a kabinet az anyag időtávjában "nem tervezi a szélerőművi kapacitások növelését". Az irat melléklete ezt a hazai egységek 2010-2016 közötti, 23,3 százalékos kihasználtságával indokolja. Pedig a német, szárazföldi turbinák értéke csak három éve érte el a 20,5 százalékot. 2016 és 2019 között a hazai napelemeket szintén kedvezőtlenebb, 13,85 és 16,01 százalékos értékek jellemezték. Bár a kutató teljes mértékben támogatja a kormány lendületes napelem-telepítési terveit, ennek fényében nem érti a szélerőművek telepítésével kapcsolatos ellenérzéseket. (Az Orbán-kabinet 2010-es hatalomra kerültekor rögtön lefújta az akkor már javában zajló szélerőmű-pályázatot. Öt éve pedig, újabb kiírás helyett, a településhatártól számított távolság megnövelésével az ország teljes területén megtiltotta a létesítést.)
Több különböző típusú energiatermelő eljárás alkalmazása növeli az ellátás biztonságát, függetlenségét, egyszersmind hozzájárulna az ágazat szénmentesítéséhez, ami elengedhetetlen a teljes nettó szén-dioxid-mentesítés törvénybe foglalt céljához. A jelenleg érvényes, a szélerőmű-építés tilalmával egyenértékű korlátozások és ezek indokai - így az állítólagos tájromboló hatás - inkább öncélú értékítéletet, semmint szakmai megfontolásokat mutatnak - véli a kutató, aki szerint a kormány szélerőmű-ellenességének valós okai máig nem ismertek. Pedig jogosabbnak tűnő indok lehetne a termelés nagyobb változékonysága, nehezebb előrejelezhetősége. Tavalyelőtt a hazai szeles egységek az összes hazai erőmű összteljesítményének 3,47 százalékát, a megtermelt áramnak pedig 2,12 százalékát tették ki.
Megjegyzendő: a kormány az ilyen és hasonló berzenkedéseket általában azzal üti el, hogy szerintük hazai körülmények között a szél a napnál kevésbé alkalmas energiaforrás. Pedig a megújulók közül több tanulmány szerint is a nap után a szél hasznosítása felel meg leginkább a hazai adottságoknak. A helyzet esetleg indokolhatna szerényebb támogatást (bár ez is árnyalható), de tilalommal felérő korlátozásokat semmiképp - vélik szakértők.
