„A BFK tulajdonképpen a fővárosi önkormányzat fejlesztési főosztályaként működik, ráadásul ütemesen növekszik. Az idén már 250-en dolgoznak a Vitézy Dávid vezette cégnél, amelynek csupán a működtetése évi 4 milliárd forintba kerül. Ennyi pénzből Budapesten csodákat lehetne tenni” – magyarázta felvetését Karácsony Gergely pénzügyekért felelős helyettese.
„Egy választás eredményét többféleképpen is meg lehet hekkelni. Az egyik ezek közül az a pénzügyi módszer, amelyet a kormány is választott: az önkormányzatot különféle elvonásokkal sújtják és elzárják az állami és uniós forrásoktól. A fővárosi önkormányzattal éppen ez történik, miközben a pénzt odaadják egy árnyékszervezetnek – állítja Kiss Ambrus, aki szerint fel kellene számolni ezt a kettősséget és a Budapest fejlesztésére fordítható pénz felhasználását a város választott vezetőire kellene bízni. Jelenleg a BFK minden demokratikus legitimáció nélkül készít stratégiát, rendel terveket és vezényel le beruházásokat, a választott vezetők meg az újságból értesülnek minderről - tette hozzá.
A főpolgármester-helyettes arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormányzati elvonások okán a fővárosi önkormányzat jóval kevesebb bért tud fizetni munkavállalóinak, mint az állami hivatalok és cégek. A BFK-nál például 810 ezer forint a bruttó átlagkereset, Budapest Főváros Kormányhivatalánál bruttó 600 ezer, míg a fővárosnál 460 ezer körül mozog. Ennek iszonyú erős az elszívó ereje. A fővárosnál sem tavaly, sem idén nem volt bérfejlesztés, de jövőre már nem térhetnek ki előle, nagy a szakszervezeti nyomás.
A kormány legutóbbi döntésére reagálva, miszerint a fideszes vezetésű kerületek 14,7 milliárd forintot kapnak fejlesztésre, miközben a többiek semmit, Kiss Ambrus azt mondta: felháborító, hogy a kormány gyakorlatilag a fideszes kerületi önkormányzatoknak osztja vissza kézi vezérléssel, amit a fővárosi önkormányzattól szolidaritási adóemelés címén elvont. A nyár közepén ugyanis egyszer már kiosztott ugyanezen kerületeknek 9 milliárd forintot. Ezzel együtt csaknem 24 milliárd forintot adott a kormánypárti kerületeknek, miközben a fővárosi önkormányzat az idén mindösszesen 9-10 milliárdot költhetnek fejlesztésre.
Arról is beszámolt, hogy a főváros mindezeken túl készül a negyedik hullámra. Újabb teszteléssel ellenőrzik a bentlakásos intézményekben élőket és dolgozókat. Az 1500 fős szűrési program első eredményei biztatóak: mindenki megfelelő védettséggel rendelkezik. A védőfelszerelésekből, tesztekből 2 hónapos készlettel rendelkeznek. A Városházán ismét maszkot kell viselni. A közösségi közlekedés járművein azonban csak akkor érdemes ismét kötelezővé tenni a maszkviselést, ha ez a vasúton és távolsági buszokon is érvényes szabály. Erről viszont a kormány dönthet.
A jövő heti közgyűlésen 38 nyílt és 2 zárt napirendet tárgyalnak. Ezek között az uniós forrásokból megvalósuló projektek, a Sziget Fesztivál közterület-használati szerződése, a Gyáli úti épület 100 főt fogadó átmeneti szállásként való hasznosítása, valamint egy Bécsi úti 5 milliárd forint értékű ingatlan eladása is terítékre kerül. Tárgyalják majd a BKK-nak korábban megítélt 13,5 milliárd forintos pluszforrás felhasználására vonatkozó tervet is. Kiss Ambrus ismét elmondta, hogy a közösségi közlekedésre járó 12 milliárdos állami normatíva még mindig nem érkezett meg a fővároshoz.
