Hogy Franciaországban mennyire központi téma a német választás utáni helyzet, az is igazolja, mekkora visszhangot keltett Dominique Moïsi politológus az Institut Montaigne számára írt kommentárja. Már a címe is provokatív: „A túl kicsi Németországtól való új félelem”. A szerző azt elemzi, hogy a párizsi politikai elit a német újraegyesítés óta tart a gazdasági szempontból sokkal jobb helyzetben lévő szomszédja fölényétől. Párizs ezért mindig is igyekezett megakadályozni a német „diktátumot” az EU-ban. (Hozzátesszük, Franciaország már Németország újraegyesítésétől is nagyon tartott, Francois Mitterrand néhai francia elnök volt az egyik legnagyobb ellenzője.)
Ez a félelem azonban mostanra megváltozott, a francia kormányzat már sokkal inkább a „gyenge kormánytól” tart. Ha a Bundestag-választások után hárompárti koalíció jön létre, a koalíciós partnerek egymás kezdeményezéseit olthatják ki, és megakadályozhatják a messzebbre mutató előrelépéseket.
Moïsi különösen a védelmi és biztonságpolitika területén tart ettől, pedig mindkét terület különösen fontos lesz az elkövetkező években. A szerző szerint a következő Berlini adminisztrációnak fel kell ismernie, hogy európai partnerei nagyobb elkötelezettséget várnak el a Bundeswehrtől és a közös biztonsági érdekek tekintetében. Ebből a szempontból különösen az SPD szerepét bírálta, a szociáldemokraták szerinte „nagyon keveset fejlődtek” védelmi kérdésekben, és a párt „az antimilitarizmussal kacérkodott”.
Franciaországban aggodalommal figyelték azt is, hogy a német kancelárjelöltek vitájában alig kerültek elő az európai, kül- és védelempolitikát érintő kérdések. „A szövetségi választási kampányban a legcsekélyebb jele sincs annak, hogy az ország készen állna a geopolitikai kihívásokat érintő témák megvitatására” – kommentálta a helyzetet Gérard Araud, korábbi, az Egyesült Államokba akkreditált nagykövet, Macron elnök informális tanácsadói stábjának tagja. Az Elysée-palota igyekszik kisebbíteni a jelentőségét annak, hogy a német kampányban háttérbe szorultak az európai témák. A hivatalos magyarázat szerint a német pártok között olyan széleskörű az Európa-párti konszenzus, hogy emiatt is kevesebb vita folyik az Unió jövőjéről.
