Hatalmas meglepetést okozott a Magyar Nemzeti Bank, amikor közzétette adatait: még soha nem termelt akkora profitot a magyar bankszektor, mint 2021 első felében. Olyannyira váratlan volt a nyereség mértéke, hogy még maguk a pénzintézetek is meglepődtek rajta. Ugyanis minden körülmény ellene szólt ennek a páratlan teljesítménynek: a turizmus éppen csak újraindult, és a járvány miatt elmaradt lakáshitelekhez kapcsolható támogatásokat kiegészítő kölcsönök kamatbevételeiből sem képződhetett még - az eltelt idő rövidsége miatt - számottevő nyereség. Emellett a bankok 2020 márciusa óta a hitelmoratórium miatt nem számíthattak a vállalkozói szféra egy részétől és háztartások többségétől befolyó, havi törlesztőrészletekre sem. Így a jutalékok, díjak és kamatbevételek is elmaradtak a tervezettektől.
Ez a profit tehát részben egy megengedett számviteli elszámolás eredménye: az elhalasztott törlesztéseket a pénzintézetek nem mint késedelmeseket tartják nyilván, hanem olyanokként, amelyekből bevétel várható, igaz, csak később.
A jegybank felmérte: a hitelmoratóriumban lévő ügyfelek 19 százalékának érezhetően csökkent a jövedelme, ugyanakkor a további 81 százalékról könnyűszerrel meg lehet állapítani: jelenlegi jövedelemük elegendő lenne arra, hogy a hitelfelvételkor vállalt törlesztőrészletet ki tudják fizetni. Közöttük szép számmal vannak olyanok, akik ahelyett, hogy az adósságaikkal járó kötelezettségeiket teljesítenék, "megtakarítanak", és a bankok helyett az Államkincstárnak utalnak, mégpedig a kedvező hozamú, úgynevezett "szuperkötvényből" vesznek. Így amikor számukra véget ér a hitelmoratórium, akkor pénzzé tehetik állampapírjaikat, a felhalmozott kamatokkal együtt. Ők a "potyautasok", akik úgy részesülnek fizetési terheik átmeneti mérséklésében, hogy arra valójában már semmi szükségük nincsen.
Mi lehet a valódi célja a bankok terhére történő kormányzati gondoskodásnak, amelyet az úgymond rászorulók számára ismét meghosszabbítottak 2022. június 30-ig? Az összességében 27 hónapig tartó törlesztés-felfüggesztés demoralizálja a hitelpiacot. A kormányellenességgel aligha vádolható Bankszövetség tiltakozik is az ellen, hogy a moratóriumban érintett egyes hitelek kamatát visszamenőleges hatállyal újraszámoltatja a kormány. Ez a szövetség szerint "negatív hatást gyakorol az ügyfelek pénzügyi tudatosságára és méltánytalan azon ügyfelekkel szemben is, akik nem élnek a moratóriummal, és felelősségteljesen törlesztik hiteleiket."
A hitelmoratórium, amelyet Orbán Viktor kormányfő és Varga Mihály pénzügyminiszter "csodafegyvernek" nevezett, egy sajátos képződmény. A benne résztvevők örülnek, hogy pillanatnyilag nem kell törleszteniük, ám csak harmaduk van tisztában a halasztás valódi következményeivel, azaz a növekvő költségekkel, a hosszabb futamidővel. A mintegy egymillió adósból mintegy 300 ezren tájékozatlanok. A mosoly sajnos könnyen az arcukra fagyhat: még a többségben lévő fizetőképeseket is várhatja egy kellemetlen kilátásokkal fenyegető adósságcsapda.