Hosszú évtizedek, talán a NATO 1949-es létrehozása óta az egyik legjelentősebb nyugati katonai szövetség megalakulását jelentette be Scott Morrison ausztrál és Boris Johnson brit kormányfő, illetve Joe Biden amerikai elnök. A három vezető virtuális sajtóértekezletén nem mondták ki, de az AUKUS rövidítéssel jelölt tömörülés egyértelműen a mind modernebb haditengerészettel és légierővel rendelkező Kína ambícióit próbálja korlátozni. Ben Wallace brit védelmi miniszter a BBC-nek nyilatkozva nem kertelt, arról beszélt, hogy Peking a történelem egyik legnagyobb és legdrágább katonai fejlesztési programjába kezdett. Az amerikaiakat és a briteket aggasztja a Dél-kínai-tengeren emelt kínai mesterséges szigetek nyomán kialakult feszültség. Ausztrália korábban kifejezetten jó viszonyt ápolt Kínával, amely a legnagyobb kereskedelmi partnere is volt, ám az utóbbi években megromlott a kapcsolat.
A leglátványosabb új lépésként az USA megosztja Ausztráliával a nukleáris meghajtású tengeralattjárók építésének technológiáját. Ezt az Egyesült Államok eddig egyedül az Egyesült Királyság esetében tette meg, még fél évszázaddal ezelőtt. Katonai szakértők szerint a nukleáris meghajtású tengeralattjárókat nehezebb felfedezni, hónapokig maradhatnak a víz alatt és kisebb, hagyományos társaiknál több torpedót, illetve rakétát hordozhatnak. Ausztrália csupán a hetedik ország lesz a világon, amely ilyeneket üzemeltet, ugyanakkor nem szándékozik rájuk atomfegyvereket telepíteni. Új Zéland máris bejelentette, hogy az új tengeralattjárók nem használhatják majd kikötőit, mert ahogy eddig, úgy a jövőben sem fogad atommeghajtású hajókat.
Új-Zéland Kanadával és az AUKUS tagjaival szoros hírszerzési együttműködést folytat, amit a nemzetközi sajtó „Öt szemként” emleget. Az új szövetségnek is vannak hírszerzési vonatkozásai, például a kibertechnológia, a mesterséges intelligencia és a tenger alatti műveletek terén, ugyanakkor kiterjed más amerikai fegyverek, például hagyományos robbanófejet hordozó, a víz alól fellőhető rakéták és manőverező robotrepülőgépek eladására is.
Peking idegesen reagált a szerinte „rendkívül felelőtlen” bejelentésre. A külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy az AUKUS „súlyosan aláássa a regionális békét és stabilitást, illetve élénkíti a fegyverkezési versenyt”. Kína washingtoni nagykövetségének közleménye hidegháborús mentalitással és ideológiai előítéletességgel vádolta meg az új szövetség három alapítóját.
Igaz, a hivatalos szóhasználat még mindig szelídnek mondható a Global Times felvetése mellett. A kínai kommunista párt angol nyelvű szócsöve azt a kérdést tette föl, hogy az amerikaiak vajon akkor is síkra szállnak majd a nemzetközi hajózási szabályok védelmében, amikor a nem távoli jövőben kínai hadihajók fognak felbukkanni Hawaii és Guam közelében vagy a Karib-tengeren. Az amerikai haditengerészet információs szolgálata erre azzal felelt, hogy ők már a kínai Népi Felszabadító Hadsereg megalakulása előtt is védelmezték a szabad hajózást és kínai lehallgató hajók eddig is rendszeresen megközelítették az USA tengeri határait.
A hármak bejelentése miatt Franciaország is felhúzta az orrát, mert elvesztett egy zsírosnak ígérkező üzletet. Ausztrália ugyanis az AUKUS megalakulása miatt visszamondta tizenkét, hagyományos meghajtású tengeralattjáró megvásárlását, amiről korábban már megállapodott Párizzsal. Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter ezt „igazi hátba szúrásnak” minősítette.
