Az Európai Unió polgárai Németországot megbízható, Európa-párti hatalomnak tartják, jelentős elvárásokat támasztanak Németországgal szemben, és bíznak a német vezetésben. Berlin általános pozitív megítélésének egyik fő forrása Angela Merkel kompromisszumkereső politikája. Néhány héttel a szeptember 26-i Bundestag-választás előtt a németek még mindig nehezen tudják elképzelni országukat Merkel nélkül, de az európaiak többsége is a 16 év után visszavonuló német politikust látná legszívesebben az Európai Unió élén.
Az Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) nevű kutatóintézet 12 EU-tagállamra kiterjedő, „A merkelizmuson túl: Mit várnak az európaiak a választások utáni Németországtól?” című felmérésének eredményét kedden hozták nyilvánosságra.
A megkérdezettek többsége Merkelt támogatná egy hipotetikus európai elnökválasztáson, ha ellenfele Emmanuel Macron lenne. (Más potenciális ellenfélre nem is kérdezett rá a felmérés.) Franciaország sem kivétel, de a német kancellár legnagyobb elismertségnek és támogatottságnak mindenképpen az északi államokban valamint Spanyolországban örvend. A felmérésben Hollandia, Dánia, Svédország, Spanyolország, Franciaország, Németország, Olaszország, Portugália, Lengyelország, Magyarország, Ausztria és Bulgária szerepel.
Összességében a megkérdezettek 41 százaléka támogatná Merkelt a képzeletbeli uniós elnöki tisztségben, míg Emmanuel Macront csupán 14 százalék. Leginkább a hollandok és a spanyolok Merkel hívők, 58, illetve 57 százalékban, legkevésbé pedig a franciák, 32, valamint a bolgárok 31 százalékban.
Meglepő módon Macron támogatottsága Merkellel szemben Magyarországon a legmagasabb, 24 százalékos – igaz a német kancellár nálunk is 44 százalékot szerezne. A francia választók 20 százalékban voksolnának saját elnökükre, miközben a német kancellárt 32 százalékuk támogatná, hogy az Európai Unió első számú vezetője legyen. A németek 42 százaléka voksolna Merkelre, Macronra pedig 15 százalék ebben a képzeletbeli versenyben.
