Vasárnap este Dunakeszin egy férfi lőfegyverrel támadt 63 éves volt anyósára, 40 éves párjára és 7 éves közös gyermekükre. Az 54 éves elkövető egy engedéllyel tartott vadászpuskával lőtt, a rendőrök kiérkezése előtt magával is végzett. Arról pedig a feol.hu számolt be, hogy - nagymamája elmondása szerint - a hatodik osztályos, 12 éves Martint idősebb iskolatársai szinte eszméletlenre vertek az iskola ebédlőjében. Korábban ugyanez a négyfős társaság fejbe rúgta a fiút. Egy héttel korábban a közösségi oldalon egy édesanya, Lovas Edina kétségbeesett felhívását lehetett olvasni, miután 16 éves fia reggel elindult az iskolába, de oda nem érkezett meg. Másnap az édesanya annyit írt: „Meglett a fiam, de sajnos már túl késő!!! Meghalt.” Később kiderült, egy fára kötötte fel magát.
Hirtelen felindulásból és előre megfontolt szándékkal is történhet gyilkosság - mondta lapunknak Végh József. Szerinte a vajai fiú és a Dunakeszin történt tragédiával kapcsolatban is ki lehet jelenteni: előre megfontolt szándékról van szó, vélhetően mindkét esetben volt valami előzmény. Például megelőző beszélgetés, vagy fenyegetés, de az szinte biztos, hogy nem a semmiből tört elő ez a gyilkosság, és az öngyilkosság. Az agressziónak van egy fejlődési útvonala - magyarázta. Az első fázis a szóbeli, amikor még csak fenyeget a bántalmazó, vagy mondogatja, fontolgatja, hogy gyilkolni fog, öngyilkos lesz. Aztán a tárgyak ellen fordulhat, ilyenkor tör, zúz. És a végén jelenik meg a személy elleni agresszió, amikor mások, vagy saját maga ellen fordul. Azoknál történik ez meg, akinek az érzelmi gondolkodása kóros, vagy legalábbis nem egészséges. A dunakeszin történt gyilkosságról - amely valójában egy kiterjesztett öngyilkosság - még keveset tudni, de valószínűleg érzelmileg függő kapcsolat lehetett a nő és a férfi között, az elkövető nem tudta elengedni volt párját. Feltehetőleg az is megfordult a fejében, hogy ha vele nem akar boldog lenni, akkor mással se lehessen az. Végzett a gyerekkel is, de azt nem tudni, hogy ez szándékosan, vagy véletlenül történt. Végh József szerint inkább akaratlanul, zavarában lőhette le a kisfiút. Aki egy ilyen gyilkosságot, majd öngyilkosságot elkövet, érzelmileg biztosan zavarodottan működő, terápiára szoruló ember, tudja, hogy képes gyilkolni, sőt bátorítja is magát erre. Az ATV úgy tudja, a férfi és a nő azért vitatkozott össze, mert az apuka a megbeszélt időpont helyett három órával később vitte vissza közös gyermeküket.
A vajai fiú öngyilkosságáról pedig úgy fogalmazott: éppen elég fájdalom ez az édesanyának és a családnak, nem érdemlik meg azt a sok bántást, amit a közösségi oldalon kapnak. Nem tudni mi történt, és az is kérdés, hol van az apa. Igenis van, hogy rejtve marad az öngyilkossági szándék, itt is ez történhetett, ezért sem tehető felelőssé az édesanya.
Nem volt előjel
Lovas Edina, az öngyilkos fiú édesanyja nyilatkozott lapunknak. Elmondta, hogy talán ma már intézkedhet a temetésről, „ma hozzák haza Gabit, de még ez sem biztos”. Beszélt arról, sokan bántják, közösségi oldalán és más fórumokon is őt teszik felelőssé a tragédiáért. Állítja, ha sejtette volna, mire készül a fia, akkor mindent másképp csinál, azonnal kiíratja az iskolából. De a tragédiának nem volt előjele – mondta. Gábor augusztusban már idegesen beszélt az iskoláról, majd amikor megkezdődött a tanév, kiderült, hogy az osztálytársai kiközösítették, szóban zaklatták, különösen a lányok piszkálták. A fiú erről szólt az osztályfőnöknek, és beszélt róla édesanyjának is, akit arra kért, csak akkor menjen be az iskolába, ha hétfőn sem változik a helyzet. „Egy 16 éves gyerekről beszélünk, álljon elém az a szülő, aki nem ezt tette volna, ha tőle egy már majdnem felnőtt gyereke ezt kérte. Soha nem engedtem, hogy bántsák a gyerekemet, de egy 16 éves fiú mellett már nem szaladhatok, ha ő ebből nem kér.” Edina szerint Gábor viselkedése nem változott meg a tragédia előtt, mindent ugyanúgy tett, mint máskor. Nem ment el az étvágya, időben lefeküdt aludni, nem volt semmi rendkívüli a magatartásában.
„Mindig is egyedül szeretett lenni, akkor érezte jól magát, ha bement a saját szobájába. Amikor vágyott a társaságunkra, akkor ő jött hozzánk, beült egy kicsit a szobánkba, de azt nem szerette, ha mi zavarjuk meg. Láttam rajta, alig várja, hogy kijöjjünk tőle”. Gáboron nem látszott, hogy érzékenyebb lenne, mint mások, azt hitte, a fiának bármi bántót mondanak, lepereg róla.
Gábornak három barátja volt. A kamaszok még nem keresték fel Edinát, aki a fiatalok szüleitől tudja, hogy a fiúkat is nagyon megviselték a történtek, ahogy Gábor 5 éves kishúgát is. Edina egyelőre nem kérte szakember segítséget, azt mondja, a család, a barátok, és sok idegen is mellett áll.
Ha csak beszél róla, mentőt kell hívni
Végh József szerint egy öngyilkos gondolata általában akörül forog, hogy valami nem megy, és egész hátralevő életére ki fog hatni, így nem érdemes élni, jobb, ha végez magával. Elképzelhető, hogy Gábor is így látta a jövőjét, a cselekedetét hirtelen szándékból követte el. Általánosságban viszont elmondható, hogy aki megemlíti, kimondja, hogy öngyilkos akar lenni, ahhoz azonnal mentőt kell hívni. Aki pedig nem szól, nem jelez, azzal nincs mit kezdeni, nem nagyon lehet megelőzni a bajt – tette hozzá.
Azt azért jó tudni – mondta -, hogy egy családban a családtagok változása nem hirtelen történik. Szép lassan alakul át az emberek viselkedése, csakhogy ezt az együtt élők nehezebben veszik észre egymáson. Volt is erről egy vizsgálat. Arra kérték a résztvevőket, hogy jellemezzenek általuk ismert és nem ismert személyeket. Sokkal részletesebb, pontosabb leírást adtak a vizsgálatban résztevők azokról, akiket még soha nem láttak, mint azokról, akikkel naponta együtt voltak.
Táler Orsolya, a Kék-Vonal Gyermekkrízis Alapítvány ügyvezetője a vajai tragédiával kapcsolatban úgy fogalmazott: az öngyilkossági krízis nagyon összetett és bonyolult folyamat. Érthető, hogy az édesanya most válaszokat keres arra, mit kellett volna észrevennie, hogyan előzhette volna meg a tragédiát. A nyilatkozataiból azonban kiderül, komolyan vette a problémát, igyekezett lépni. Úgy látja, minden emberi közösségben, így az iskolában, a felnőttek között a munkahelyen, sőt a családokban is jelen lehet az agresszió, egymás bántása. Az adott közösség értékrendjét, erejét mutatja, hogy ezt elfogadja, vagy elutasítja. Egy iskolában a felnőtteknek kulcsszerepük van ebben, az a jó, ha a pedagógusok és a szülők tudnak és akarnak is tenni a fizikai, a szóbeli, vagy éppen az online bántalmazás, kiközösítés ellen. Adott osztályközösségen belül a hierarchia, a csoportok közötti konfliktusok vezethetnek a bántalmazásig. Előfordulhat, hogy nincs más megoldás, a bántalmazót, vagy a bántalmazottat ki kell emelni a közösségből, de első körben mindent meg kell tenni azért, hogy a problémát helyben oldják meg. Akár a bántalmazott, akár a bántalmazó vált iskolát, ha a normák és értékek nem változna, rövid időn belül újabb hasonló konfliktussal kell megküzdeni az adott intézményben.
