A Global Witness jelentése szerint 2020-ban 227 embert öltek meg, ami a második egymást követő évben a legmagasabb szám, amit feljegyeztek. A gyilkosságok csaknem egyharmada az erőforrások - fakitermelés, bányászat, nagyüzemi agrárvállalkozások, vízerőművek és más infrastruktúrák - kiaknázásához köthető.
A szervezet szerint a párizsi klímamegállapodás 2015-ös aláírása óta hetente átlagosan négy aktivistát öltek meg. Ezt megdöbbentőnek tartják és úgy vélik, ennél lényegesen több áldozat lehet. A legtöbb gyilkosság a fakitermelés miatt történik. Utóbbiból 23 esetet jegyeztek fel, melyek Brazíliában, Nicaraguában, Peruban és a Fülöp-szigeteken fordultak elő. A Global Witness vezető kampányfőnöke felszólította a kormányokat, hogy "vegyék komolyan a jogvédők védelmét". Chris Madden szerint a vállalatoknak el kell kezdeniük "az embereket és a bolygót a profit elé helyezni", ellenben tovább sodródunk a klímakatasztrófa felé, ráadásul a gyilkosságok sora sem fog véget érni.
A meggyilkoltak között volt a 65 éves dél-afrikai Fikile Ntshangase is, aki egy külszíni bánya bővítésével kapcsolatos jogvita egyik részese volt. Saját nappalijában lőtték agyon. Lánya azt kifogásolta, hogy az ügyben még senkit sem tartóztattak le és nem volt felelősségre vonás. Neki úgy tűnik, hogy valaki azt akarja: tovább folytatódjon a kitermelés és a bánya bővítése, bármi áron.
A Global Witness szerint továbbra is fenyegetettségben élnek azok az aktivisták, akik a hondurasi Guapinolban tiltakoznak, hogy a kormány vasoxid-bányászati koncessziót adjon ki egy védett területre. Úgy vélik, hogy veszélybe került a helyi folyó, amely létfontosságú a vízellátás szempontjából. A jelentés szerint az ellenzők közül több tagot is bebörtönöztek.
