Roma szakértőként Lakatos Béla, a Komárom-Esztergom megyei Ács volt polgármestere kapott felkérést arra, hogy összefésülje az ellenzéki pártok cigányügyi programjait – derült ki a hét közepén tartott budapesti vitaesten. Az Ellenzéki Együttműködés (ELEGY) szervezésében tartott fórumon Lakatos Béla a legnehezebbnek a többségi társadalom meggyőzését nevezte, de – tette hozzá tapasztalataira hivatkozva – ez sem lehetetlen feladat.
Más ellenzéki politikusok mellett Ander Balázs parlamenti képviselő, a Jobbik alelnöke is részt vett a rendezvényen: pártjában ő a roma integráció témafelelőse. Elmondta, hogy családjával a dél-somogyi Barcson lakik, arrafelé nagy számban élnek (beás) cigányok. Olyan szakiskolában tanított, amit a diákok „gladiátorképzőnek” hívtak. A tanulók kétharmadát hátrányos helyzetűek vagy halmozottan hátrányos helyzetűek tették ki: a kívülálló szemében maga volt a gettóiskola, ahol a „szociohorror” mindenféle válfaja előfordult.
Ennek ellenére 2014-ben – ekkor lett a Jobbik országgyűlési képviselője – nehéz szívvel hagyta ott pedagógusi hivatását. Számára „igazi sikerélmény” volt ugyanis, amikor egyik tanítványa, aki fejlámpával volt kénytelen tanulni a „telepen”, leérettségizett, és rendőr vált belőle.
Egyáltalán nem kényelmetlen a cigányságról vagy pártja múltjáról beszélnie – folytatta Ander Balázs. Más párt is változott az idők során, de a Jobbiktól eltérően nem a javára – utalt arra, hogy a kormányzó Fidesz antidemokratikus fordulatot hajtott végre.
Ander saját pártján belül is szeretné tudatosítani, hogy a cigányság nem egy homogén massza. Közösségi oldalán elindított egy sorozatot, olyan romákat mutat be, akik életútjukkal, munkásságukkal sokat tettek az integrációért. A Jobbik ehhez „pénzt, paripát, fegyvert” és médiaszakembereket biztosít – számolt be az alelnök. (A kezdeményezésnek nem volt nagy hírverése. A Sorsvetők című sorozatból három részt sikerült fellelnünk: az egyikben a babócsai Kalányos „Iraki” István nyilatkozik. Ragadványnevét onnan kapta, hogy az olajiparban a fúrómesteri képesítést is megszerezte, és dolgozott Irakban.)
Sermer Ádám – aki a Liberálisok politikusaként a Demokratikus Koalíció támogatásával indul az előválasztáson az egyik borsodi körzetben – nem különösebben foglalkozott a Jobbik szerepével. Az MSZP-s Teleki László megjegyezte, hogy a Jobbik részvétele az ellenzéki együttműködésben rendre előkerül, amikor kampányeseményeken romákkal találkozik. A szocialista politikus erről óvatosan csak annyit mondott, hogy a kormányváltás közös szándék, ennek pedig sok összetevője van.
A közönség soraiból hozzászóló romák kevésbé diplomatikusan fogalmaztak. „Fura élmények halmaza vonul végig a cigányságon a Jobbik miatt” – kezdte egyikük. Felidézte, hogy a Jobbik megfélemlítő felvonulásokat szervezett a romák ellen, a párt a cigányság lejáratását zászlajára tűzve jutott be a parlamentbe. „Nem hiszünk önöknek!” – jelentette ki egy másik hozzászóló.
Lakatos Béla arra buzdította a jelenlévőket, hogy adjanak bizalmat a Jobbiknak. Ander Balázs azzal érvelt, hogy a Jobbik valódi néppárti változáson ment keresztül, és ezt nem szélkakas módjára, hanem szerves fejlődés eredményeként tette. A párt parlamenti frakciója például jelentős részben kicserélődött.
A Jobbik alelnökétől többen is határozottan elvárták volna, hogy kérjen bocsánatot a romáktól. Ander Balázs azonban nem teljesítette a nyomatékos kérést, mondván, Vona Gábor volt pártelnök ezt már megtette. Vona korábban elismerte, hogy a Jobbik valós problémákra „nem jó válaszokat” adott, és világosan megüzente: az arra vágyók ne a Jobbikban keressék a náci romantikát.
A fórum során Ander Balázs közölte, hogy a „cigány-magyar együttélés normalizálása” az egyik legfontosabb – ha nem a legfontosabb – kérdés a XXI. századi Magyarországon.
