"A jövőmet illetően három alternatívát látok: letartóztatnak, megölnek vagy nyerek. De abban biztosak lehetnek, hogy az első, az, hogy bebörtönöznek, nem fog megtörténni" – mondta a minap Jair Bolsonaro. A brazil elnök nem említette a negyedik lehetőséget, hogy esetleg puccsal próbálja meg elkerülni a választási vereséget. Pedig pont erre a veszélyre hívta föl a figyelmet hétfőn közzétett nyílt levelében több mint 150 volt politikus és baloldali közéleti személyiség, köztük Fernando Lugo volt paraguayi elnök, José Zapatero korábbi spanyol kormányfő, Jánisz Várufakisz görög ex-pénzügyminiszter és Jeremy Corbyn, a brit Munkáspárt volt vezetője. Emlékeztettek, hogy az 1964-1985 közötti katonai diktatúrát visszasíró Bolsonaro nemrégiben fenyegető díszszemlét rendezett, míg híveinek a keddi nemzeti ünnepre meghirdetett tömegfelvonulása a januári washingtoni eseményekre hajaz, amikor az elnökválasztáson vesztes Donald Trump tábora megrohamozta a törvényhozást.
Az utóbbi aggodalom végül nem igazolódott, talán azért sem, mert a rendőrség nagy létszámban vonult föl a középületek védelmére. Néhányan megpróbálták áttörni a legfelsőbb bíróság körüli kordont, de egy tömegrohamhoz nem volt elég vállalkozó. Hosszabb távon azonban nyugtalanító, hogy a brazil demokrácia intézményei esetleg nem bizonyulnak olyan szilárdaknak, mint az észak-amerikaiak, amelyek amúgy szintén csak recsegve-ropogva állták ki a rájuk nehezedő nyomást. Becslések szerint 140 ezres Sao Paulo-i nagygyűlésén Bolsonaro kedden tovább srófolta a kedélyeket, amikor kijelentette, hogy őt csak Isten mozdíthatja el. Akárcsak aznapi másik, Brazíliavárosban tartott beszédében, újabb támadást intézett a legfelsőbb bíróság és a törvényhozás ellen. Egyebek mellett azt állította, hogy „a kommunista alkotmány” megfosztotta őt elnöki jogköreitől és Brazíliában „kommunista bírósági diktatúra” érvényesül.
Hívei az utóbbi napokban már a legfelsőbb bíróság feloszlatását követelték, aminek az volt a közvetlen előzménye, hogy a taláros testület több vizsgálatot is indított ellene, többek között a koronavírus elleni védőoltások korrupciógyanús közbeszerzése és a választási rendszer elleni alaptalan vádaskodása miatt.
Akárcsak Trump, a vesztét érző Bolsonaro is előre igyekszik megingatni a közbizalmat a demokratikus választásokban. Szerinte nem megbízható az elektronikus választási rendszer, vissza kellene állítani a korábbi, papír alapút, amellyel pedig korábban sokszor követtek el látványos és jól dokumentált csalásokat, míg az 1996 óta alkalmazott elektronikus voksolásra negyedszázad alatt sem érkezett különösebb panasz.
A brazil elnök a választások elleni hadjáratában Trump közvetlen környezetétől kap segítséget. Korábban Stephen Bannon, a volt amerikai elnök kampányfőnöke és főtanácsadója is kijelentette, hogy Bolsonarót csakis a gépekkel elkövetett választási csalással tudnák legyőzni. Ezen a hétvégén pedig a korábban Trump közösségi média kampányát irányító Jason Miller látogatott a dél-amerikai országba, hogy a Bolsonaro egyik fia által szervezett jobboldali tanácskozás alkalmával terjessze ugyanezt az üzenetet. Millert és néhány útitársát a választások elleni hazug kampány kapcsán a brazil rendőrség kedden reggel néhány órára őrizetbe is vette de kikérdezésük után hagyták őket felszállni a hazainduló repülőgépre.
Bolsonaro népszerűségének a korrupciós botrányok és a gyorsuló infláció mellett elsősorban a pandémiával szemben tanúsított közönye ártott meg. A 211 milliós országban 584 ezer körül jár a járvány halálos áldozatainak száma, ami ugyan arányaiban még mindig jobb a magyarországi adatnál, de ott erősen kiverte a biztosítékot. Egy augusztusi felmérés szerint a 2018-ban Bolsonaróra szavazók egyötöde már valószínű baloldali kihívójára, a börtönből a legfelsőbb bíróság döntésére kiengedett korábbi elnökre, Luis Inácio Lula da Silvára adná a voksát, aki akár már az első fordulóban megkaphatná a végső győzelemhez szükséges többséget. Az elnökválasztás csak 2022 októberében lesz esedékes, de Bolsonaro retorikája azt sejteti, hogy veresége esetén utcára hívná felfegyverzett híveit és a katonai puccstól sem riadna vissza. A baloldal egyelőre kitért az esetleges összecsapások elől és a szeptember 7-i függetlenség napja helyett majd csak szombaton tartja meg a saját felvonulásait, amelyeken a keddi sárga-zöld tenger helyett a vörös szín fog dominálni.
