;

privatizáció;Budapest Bank;Antenna Hungária;4iG Nyrt;Jászai Gellért;Mager Andrea;

- Újszerű magánosítás: sajátos privatizációkba kezdett a kormány

A bevétel nélküli ügyletek nyertese Mészáros Lőrinc és köre.

A kormány az elmúlt két évben több, mint 1500 milliárd forintos állami vagyonról mondott le, azokat ingyen rakta különböző közalapítványokba, illetve kisebbségi részesedés fejében például bankholdingba. A legutóbbi akció nyomán a Jászai Gellért érdekeltségébe tartozó, a tőzsdén is jegyzett 4iG Nyrt. szerezheti meg az 100 százalékos állami tulajdonban lévő Antenna Hungária (AH) Zrt. többségét - jelentette be reménybéli vevő. Az AH alaptevékenységét tekintve műsorszórással, informatikai szolgáltatással foglalkozik, illetve nem elhanyagolható módon a Telenor Magyarország Zrt. 25 százalékos tulajdonosa. 2019-ig szó sem volt arról, hogy a kormány akár egy, akár több céget értékesítene az állami portfólióból. A készülő tranzakcióról az állam hallgat, a vevő, a 4iG Nyrt. adott ki közlemény.  

A piac mindenesetre készpénznek vette a 4IG Nyrt. és az Antenna Hungária közös közleményét, ami szerint a felek "az állami és a magántőke egyesítésévvel" egy telekommunikációs holdingot hozzanak létre. Az Orbán-kormány az elmúlt években felfedezte az állami cégek és a magántőke együttműködésének állítólagos előnyeit, azzal az apró megszorítással, hogy a magántőke alatt túlnyomó többségben Mészáros Lőrincet, illetve a hozzá köthető pénzügyi köröket kell érteni.

Az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülése után a erőteljes reprivatizációs programot indított el, mind több területről igyekeztek kiszorítani a multikat – bankszféra, közműszolgáltatás, étkezési jegypiac, energetika –, van ahol több, van ahol kevesebb sikerrel. A reprivatizáció részeként került újra állami tulajdonba a Mol egy része, az Antenna Hungária vagy épp a Budapest Bank. A gazdaságpolitikai kurzus 2019 után változott meg, amikor is az önkormányzati választásokon először tört meg a Fidesz hatalmi hegemóniája. Az addig az állami vagyon gyarapítására, az erős állam ethoszára hivatkozó kormány megállapodást kötött a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MKB Bankkal, illetve szintén Mészáros és Vida József uralta Takarékbankkal a Magyar Bankholdig létrehozásáról. Ehhez a kormány a Bankholdingba apportálta a Budapest Bankot – vagyis privatizálta – úgy, hogy a bankholdingban az állami részesedés mértéke 30,4 százalék lett, míg a többségi tulajdoni rész felett a Mészároshoz-Vida páros érdekeltségeihez került. Megfordítva, az állam elveszítette a 200-220 milliárd forintot érő BB feletti ellenőrzést, cserébe kisebbségi részesedést kapott egy NER-Bankban. A sajátos bankprivatizációból az államnak egyetlen fillér bevétele sem származott erre csak akkor kerülhet sor, ha majd Bankholdig kisebbségi részét sikerül értékesíteni, már ha lesz rá vevő.

A kormány és a 4IG a BB esetében beválni látszó megoldást választotta az AH esetében is: az államnak egy fillér bevétele nem származna a készülő a magánosítási akcióból, miközben az AH feletti ellenőrzés  - tőkeemelés révén - a 4iG Nyrt. többségi tulajdonosához, vagyis Jászaihoz kerülhet. (Jászai korábban Mészáros Lőrinc cégein belül tevékenykedett, saját maga nevezte magát Mészáros Lőrinc jobbkezének.) Az Antenna Hungária privatizációja mindenképp meglepetés, hisz Mager Andrea legutóbbi, 2020 októberi, bő két órás miniszteri meghallgatásán még szóba sem került a privatizáció a parlament költségvetési bizottságában. Az AH kapcsán is mindössze három mondatot közölt a miniszter, eszerint folytatják az AH és a Telenor Magyarország közötti együttműködést, a 4IG neve ekkor meg sem említődött, mint a lehetséges partnerek között. Az ügyletnek sajátos fényt ad az, hogy az AH a Telenor Magyarország 25 százalékos tulajdonosa. (A többségi tulajdonos a cseh PPF-csoport, azaz az idén helikopter-balesetben elhunyt Petr Kellner cseh milliárdos örökösei, miután a norvég Telenor már korábban kiszállt a cégből.) A kormány illetve a NER már régebb óta pozíciókat akar szerezni hazai mobilpiacon. Mindeközben a 4iG bejelentette, előzetes megállapodást kötött a Telenor Montenegró megvételéről, az eladó a már említett cseh PPF-csoport. 

Változó nemzetstratégia célokA földi műsorszórással foglalkozó AH kisebbségi részének eladását 2000-ben még az első Orbán-kormány kezdte meg, a többségi 75 százalék plusz egy szavazatot azonban 2005-ben már a Gyurcsány-kormány vezényelte le. Az Orbán-kormány 2014-ben vásárolta vissza céget. Szabó Zoltán a magyar államot képviselő NISZ ZRT vezérigazgatója szerint a kormány azért döntött az Antenna Hungária visszavásárlásáról, mert így újból állami tulajdonba kerül a nemzetstratégiai szempontból is különös jelentőségű országos földfelszíni, valamint műholdas televízió- és rádióműsor-szórás, illetve -szétosztás”. A kormány döntése összhangban van a hazai közművagyon újbóli köztulajdonba történő helyezésével, illetve a Nemzeti Infokommunikációs Stratégiával. 2014-ben a kormány számára még „nemzetstratégia cél” volt a műsorszórás állami kézben tartása, ám láthatóan megváltoztak a prioritások, most ha nem is „nemzeti", de stratégia cél, hogy a cég nem állami, kormányzati ellenőrzés alatt, hanem NER-kézben legyen.
Már 1500 milliárdnyi állami vagyon a NER-vagyonkezelőknélBudapest Bank (200 milliárd forint) sajátos, fű alatti, illetve az Antenna Hungária készülő (cégértéket tekintve legalább száz milliárd forintos) privatizációja csak a jéghegy csúcsa. A kormány az elmúlt két évben további 1000-1500 milliárd forintos állami vagyonról mondott le, azokat ingyen raktak különböző közalapítványokba, amelyek közös jellemzője, hogy kuratóriumokba a kurzushoz jelenleg még hű katonákat ültettek. Az egyetemi, kulturális és egyéb célokat szolgáló közalapítványok több lépcsőben több száz milliárd forintnyi ingatlan kaptak ingyenes használatba, de a magyar állam megszabadult két legértékesebb részesedésétől, a Mol és a Richter részvényektől, mintegy 500 milliárd forint értékben. A közalapítványok a rájuk bízott vagyont az alapítványi cél érdekében kötelesek hasznosítani, ám ez nem zárja ki a vagyontárgyak értékesítését, amelyekre az államnak elővásárlási joga van. Vagyis ha majd lesz pénze, akkor a magyar állam a NER-vagyonkezelőktől visszavásárolhatja korábbi tulajdonát.
520 milliárdos megrendelés az államtólA 4iG Nyrt 520 milliárd forintos keretszerződésre kiírt. közbeszerzést nyert el egy konzocium tagjaként- jelentette be a tőzsdei cég. A több mint félezer milliárdos tendert (amely nagyságrendileg a bruttó nemzeti jövedelem a GDP egy százaléka),  a Digitális Kormányzati Ügynökség írta ki, és üzleti szoftverfejlesztési szolgáltatásokat vár el a cégtől. Az 520 milliárd forint keretszerződés, nem kell az utolsó fillérig elkölteni, ennek ellenére a hazai informatikai piacon ez egy kiemelkedően magas megrendelésnek számít.  

Még mindig nem készült el az a szerb határ menti, 15 kilométeres vezeték, amelyen keresztül elvileg október 1-től az orosz fűtőanyag nagyobbik hányadát kapnánk.