elnökválasztás;Egyesült Államok;Capitolium;Donald Trump;2024;

- Trump visszavágót akar

Szinte biztos, hogy a bukott elnök újra indulni fog a választáson, amire egóján kívül is jó okai vannak. Hívei közben újra Washingtonba készülnek.

A január 6-i erőszakos események miatt „ártatlanul” felelősségre vontak melletti tüntetést szervez az amerikai jobboldal. A Washingtonba szeptember 18-ára meghirdetett demonstráció miatt a főváros és a törvényhozás rendőrsége fontolóra vette a Capitolium épülete körüli kerítés átmeneti visszaállítását. Az ostrom kapcsán a hatóságok már a 600. letartóztatás körül járnak, de az eddig megszületett ítéletek nem voltak különösebben súlyosak. A múlt héten bűnösnek vallotta magát a „QAnon sámánként” elhíresült, 33 éves, arizonai Jacob Chansley, akire a vádalku révén feltehetően 3-4 évi börtön vár. Eddig még senkit sem vádoltak meg a választási eredmények erőszakos megváltoztatására tett kísérlettel – de nem kizárt, hogy hamarosan ilyen, immár súlyos ítélettel fenyegető perek is kezdődnek.

A Donald Trump hűséges támogatójának számító Jim Jordan képviselő egy múlt heti republikánus rendezvényen azt mondta, az előző nap beszélt a volt elnökkel, aki hamarosan bejelenti, hogy indul a 2024-es választáson, csak arra vár, hogy lecsengjen az „afganisztáni őrület”. A képviselő később megpróbálta letagadni, hogy mindez elhangzott volna, de a teremben volt egy demokrata párti aktivista, aki közzétette a telefonnal készült felvételt. Trump bizalmasa és fehér házi tanácsadója, Stephen Miller egy tévéinterjúban szintén „99 vagy 100 százalékra” tette, hogy volt főnöke ismét ringbe száll. Egy friss felmérés szerint nem is lenne esélytelen. Ha most lenne a választás, 47 százalék szavazna rá, míg Joe Bidenre csak 46 százalék. 2024 azonban még messze van, Trump akkor már 78, Biden pedig 81 éves lesz.

A volt elnök mindmáig nem ismerte el 2020-as választási vereségét, de sértett egóján kívül is több oka van rá, hogy induljon vagy legalábbis lebegtesse ennek lehetőségét. A legfontosabb az, hogy további politikai szerepvállalása bizonyos fokig védettséget ad neki az ellene folyó jogi eljárásokban. Különböző ügyészségek ugyanis intenzíven vizsgálják, milyen törvényeket sértett a georgiai és más államokbeli választási eredmények utólagos megváltoztatását sürgető telefonjaival és milyen felelősség terheli a január 6-i eseményekért. New Yorkban potenciális gazdasági visszaélések, banki és biztosítási csalások miatt is nyomoznak ellene és a szerteágazó érdekeltségeit kezelő esernyőcég ellen. A republikánus szavazók kétharmada ennek dacára kitart mellette, ami egyelőre szinte lehetetlenné teszi, hogy a konzervatív oldalon mások is próbálkozzanak, holott Mike Pence volt alelnöktől Mike Pompeo volt külügyminiszteren és Nikki Haley volt ENSZ-nagyköveten át Ted Cruz vagy Marco Rubio szenátorokig számos érdeklődő lenne, nem is beszélve az immár nálunk is ismert Tucker Carlson tévés műsorvezetőről.

Trumpnak pénzügyi érdeke is fűződik a 2024-es induláshoz. Az állítólagos 2020-as választási csalásra hivatkozva a Republikánus Párttól függetlenül is pénzt gyűjt híveitől, már több mint 100 millió dollárnál tart, amit gyakorlatilag szabadon költhet bármire. Közben azonban jelentősen visszaesett a New York-i Trump Tower kihasználtsága, több bérlő késik a fizetéssel, Washingtonban pedig továbbra sem sikerült túladni a Fehér Háztól alig néhány sarokra lévő Trump Hotelen. Utóbbiban korábban sok, hivatalos útra érkező külföldi delegáció is megszállt, a forgalom azonban minimálisra csappant, amióta más az elnök. Friss hírek szerint most talán van komoly érdeklődő, aminek mindenki örül – Trump és családja a pénz miatt, bírálói pedig azért, mert végre eltűnik aranybetűs neve a Pennsylvania sugárútról.

A belarusz ellenzékit az Európa Tanács Havel díjra jelölte az ellenállás egyik szimbólumaként.