Díszes levélben köszöntötte születésnapján Győr polgármestere elődjét, Borkai Zsoltot, ami nagyon rendes dolog a részéről. Igaz, hogy egy éve, az Indexnek nyilatkozva még úgy beszélt az egykori olimpiai bajnokról, hogy a yachton készült adriai szexvideóba és a korrupciós vádakba belebukó, politikussá avanzsált sportoló elintézte: Győrről a bűnös város képe alakuljon ki. Ez azonban – nyilván – nem lehet indoka annak, hogy megfeledkezzen születésnapjáról. De az is lehet, hogy mindez – ahogy fogalmazott – a liberalizmusából következik, noha erős keresztény-konzervatív értékrenddel rendelkezik; jelentsen ez bármit a mai Magyarországon.
Mindenesetre Dézsi Csaba András köszöntőjéből következtethetünk arra is, hogy az utód mára megbocsátott az elődnek; már sem a bacchanália, sem pedig a korrupciós ügyek nem zavarják, talán Győr városa is lekerült a bűn térképéről. Nagyjából úgy, ahogy az ügyészség is látja. A jelek szerint a vádat képviselő hatóságot is kevéssé érdekli, mi történt azon a bizonyos hajóúton, és milyen korrupciós ügyek ölelték körbe a Rába-parti várost. Az ügyészséget csak az izgatja, hogy ki is hogyan jutott hozzá az általa bizalmasnak, nagyon személyesnek tartott kalandozás képeihez. Így nagy erőkkel kutat az Ördög Ügyvédje után, sőt – állítása szerint – meg is találta; mit tesz Isten, egy ellenzéki politikus személyében.
Nincs elegendő információm, ezért nem tudom, lehetséges-e, hogy Czeglédy Csaba volt az, aki álnevet használva kiborította az ügyet – ő mindenesetre tagadja -, de ha így lenne: vajon milyen bűnt követett el? A nyomozó hatóság számára az kevésbé fontos, hogy egy közszereplőről kiderüljön, milyen életet él - a keresztény-konzervatív meggyőződése milyen szembeötlően hazug -, és bizonyos elemeiben büntetendő is? Az ügyészségnek – a látszat erre utal – sokkal fontosabb, hogy elkapja a kormánypárti politikust lebuktató személyt, mint hogy rájöjjön: ki és hogyan szerezte be a drogot, milyen pénzekből finanszírozták a mulatságot, kik által és honnan érkeztek az örömlányok, no és vajon közpénzt használtak-e az örömszerzés fizetségeként.
Az meg végképp nem fontos az ügyészség számára, hogy feltárja a korrupciós ügyeket. Ami persze érthető: ki tudja, vajon hova vezetnének a szálak? Normál esetben a hatóságnak együtt kellene működnie az Ördög Ügyvédjével, a hatalomnak meg kellene köszönni, hogy segített eltávolítani a soraiból a keresztény-konzervatív erkölcs megcsúfolóját, de nem ezt teszi. Hosszan és következetesen üldözi az informátort, valamifajta személyiségi jogokra hivatkozva.
Czeglédy azt mondja, nem ő volt, az Izraelben élő Dániel Péter meg azt, hogy ő. Könnyen lehet, ismerve Dánielt, hogy ez utóbbi csak fricska, amely onnan megengedhetőnek tűnik. Itthonról ez már erősen kockázatos dolog lenne; a „bűnt” magára vállalót nehéz vasba verve vinnék a börtönbe. Már ha a bíróság is asszisztál az ügyészségi játszmához. Márpedig mostanság úgy tűnik, ez a veszély is erősen fennáll.
Politika minden, mondják az emberek. Adott esetben még egy orgia is.