Mára már a feledés homályába vész, hogy a Rákóczi-szabadságharc kitörésének legfőbb oka a túladóztatás volt. Így a legendás fejedelem nevéhez köthető a kor kívánalmait figyelembe vevő első adóreform is. Azt nem állítjuk, hogy a szabadságharc bukásában is ez játszotta volna a főszerepet, de az tény: elgondolásai elsősorban azon bicsaklottak meg, hogy felvilágosultsága ellenére nem jutott el a törvény előtti egyenlőségig. Igen óvatosan bánt ugyanis a nemesség és főleg az egyházak jövedelmeinek megadóztatásával.
A NER által meghonosított egykulcsos szja filozófiája látszólag ennél igazságosabb, hiszen elvileg mindenki 15 százalékot fizet. De ez egyben a legfőbb hiányossága is, hiszen egyként adóztatja a legalacsonyabb és legmagasabb (a határ akár a csillagos ég!) jövedelműeket. Az Orbán-kormány minden jel szerint továbbra is görcsösen ragaszkodik ehhez az egyetlen kulcshoz, de számos ponton azért már puhult a rendszer. A mindent vagy semmit elvét alkalmazva a 15 százalékos mértéket már jó ideje szinten tartják, viszont jövőre a 25 éven aluliak - az átlagkereset mértékéig - adómentesek lesznek. Csatlakoznak tehát a nyugellátásban részesülőkhöz és a négy vagy több gyermeket nevelő anyákhoz. Viszont a minimálbért és a garantált bérminimumot a szakszervezetek és az ellenzéki pártok követelése ellenére nem kívánják idesorolni, hiába közeledik az osztogatásban dús választási kampányidőszak.
Domokos László ÁSZ-elnök radikális indítványa az szja teljes eltörléséről kezdetben süket fülekre talált, hiszen melyik állam mondana le könnyedén az egyik legnagyobb adóbevételéről, az szja-ról? Ebből idén a pénzszórásban jeleskedő kormány 2717 milliárd forintra számít. Aztán váratlanul megszólalt az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke, Bánki Erik is, aki szerint a Domokos-féle javaslat első hallásra ugyan "hajmeresztőnek" tűnhet, de a jelenlegi kormány adópolitikájával egy irányba mutat. „Megfontolandónak tartanám - persze a költségvetési kihatásait meg kell nézni -, hogy ha a koronavírus járványra való tekintettel, átmeneti időszakra, bizonyos bérszintig lehetővé tennénk azt, hogy ne kelljen személyi jövedelemadót fizetni” – jelentette ki. Hamarosan kiderül, hogy ez csak a kormánypárti politikus végiggondolatlan magánszáma volt-e, vagy a kormányzati tervek előhírnöke.
Akadnak persze olyan munkahelyek is, amelyeket még egy - egyelőre csak az álmok mezején lakozó - szja-eltörlés sem tudna megsegíteni, hogy az ott dolgozók legalább ugyanannyit keressenek, mint egy esztendővel ezelőtt. Számos olyan étterem, szálloda, üzlet akad még, ahol az újranyitásnak és a munkahelyek megtartásának a bércsökkentés volt a feltétele. A tulajdonosok a tartaléktőkéjük elolvadása miatt kényszerű költségcsökkentésbe fogtak, amelyet a dolgozókon kezdtek.
II. Rákóczi Ferenc látványos gazdasági csődjében egy járvány, a pestis következtében beállott éhínség is döntő szerepet játszott. Csekély vigasz számunkra, hogy a XXI. század első évtizedeiben itt azért még nem tartunk.