Péntek lesz a nagy nap, amikor végre lerántják a leplet az új kormányról - ezt kürtölték világgá az elmúlt napokban az Afganisztánt elfoglaló iszlamista tálib mozgalom különböző képviselői. Egyes források azt állították, hogy a reggeli, mások azt, hogy a délutáni imádságot követően mutatják be az új kabinetet, amelyben - a korábbi ígéretek szerint - más politikai erők is szerepet kapnak. A várt bejelentésből azonban eddig semmi sem lett, sőt a kiszivárgott hírek alapján a táliboknak eszük ágában sincs megosztani a hatalmat és egységkormányt alakítani - a Reuters úgy értesült, hogy mind a 25 miniszter az iszlamista mozgalom tagjai közül fog kikerülni.
A hírügynökséghez eljutott információk megerősíteni látszanak azokat a híreket, hogy a kormányzati struktúra iráni mintára fog felépülni, vagyis lesz egy legfelsőbb vezető, aki szellemi útmutatást ad, a legfontosabb kérdésekben dönt és kijelöli az általános irányvonalat, illetve lesz egy kormányfő, aki a napi ügymenetért felelős.
Szinte biztosra vehető, hogy a legfelsőbb vezető posztját a tálibok jelenlegi fővezére és “emírje”, a 60 év körüli Hibatulla Ahundzáda fogja betölteni. Nem sokat tudni róla, hiszen elődjeihez hasonlóan ő is kerüli a rivaldafényt. Annyi biztosnak látszik, hogy már a ‘80-as években fegyvert ragadott és csatlakozott a megszálló szovjet csapatok elleni dzsihádhoz, azaz szent háborúhoz, majd az elsők között csatlakozott a szovjet kivonulás után létrejövő tálib mozgalomhoz. Ahundzáda azonban nem a harctéren szerzett nevet magának, hanem vallásjogi tudása révén. Az előző tálib rezsimben az igazságszolgáltatásban folyamatosan lépdelt fel a ranglétrán, már a legfelsőbb bíróság helyettes-vezetője lett, mielőtt az amerikai beavatkozás megbuktatta volna a rendszert. Később ő lett a szélsőségesek főbírója, majd innen lépett a mozgalom élére, miután elődje, az Egyesült Államok által 2016-ban dróncsapással likvidált (Aktár Mohamed) Manszúr molla végrendeletében őt jelölte ki utódjának.
Az új kormányzat másik kulcsszereplője, a Reuters szerint Abdul Gáni Baradar molla lesz, bár az ő titulusának neve még nem tisztázott, az elnöki vagy akár miniszterelnöki tisztséget is megkaphatja. Az ötvenes éveiben járó Baradar molla a tálib mozgalom társalapítója és jelenlegi második embere. Korábban a Népszava is megírta, hogy ő volt az, aki 2018-ig egy pakisztáni börtönben sínylődött, ám a Trump-kormányzat kérésére - az afgán békefolyamat előremozdítása érdekében - szabadon engedték. Baradar molla írta alá 2020-ban az amerikai-tálib békeegyezményt, amely közvetetten megteremtette a feltételeket az iszlamista hatalomátvételhez.
A hamarosan felálló tálib kabinet a kiszivárgott tervek szerint csak átmenetileg fogja vezetni Afganisztánt. Az iszlamisták arra készülnek, hogy nyolc hónapon belül összehívják Loja Dzsirgát, vagyis az afgán törzsi nagytanácsot, amely megvitatja, hogy hosszú távon milyen új alkotmánya és államrendszere legyen az országnak.
Egyes találgatások szerint a bejelentés azért maradt el, mert nem úgy alakul a helyzet az északkelet-afganisztáni Pandzsír-völgyben, ahogyan azt a szélsőségesek szerették volna. A tálibok ugyanis csütörtökön indítottak nagyszabású offenzívát, hogy elfoglalják a nehezen bevehető régiót az Ahmad Maszúd vezetésével szerveződött ellenállástól. A beszámolók szerint jelenleg is intenzív harcok folynak a térségben, az iszlamisták a rengeteg zsákmányolt fegyver dacára sem tudják olyan könnyen térdre kényszeríteni a védőket, mint azt tették az afgán nemzeti hadsereggel. Nemcsak a Pandzsír-völgybeli fegyveresek jelentenek kihívást a szélsőségesek, hanem azok az öntudatosok nők is, akik csütörtökön Herátban illetve tegnap Kabulban az utcákon követelték, hogy szabadon vehessenek részt a társadalmi életben. Hiába foglalták el a tálibok olyan könnyedén Afganisztánt, úgy tűnik a szabadságot megízlelő afgán civilek nem fogják hagyni, hogy visszafordítsák az idő kerekét.
