Külföldön is nagyon keresett építőipari alapanyag a Fertő-tavi nád. Többek között belgák, hollandok és németek jelentkeznek nálunk azzal, hogy vennének, de hiába, ha egyszer nincs, mert a tó magyar oldalán Közép-Európa legnagyobb nádasát újabban nem aratják.
- Sajnos, már mi sem, de nem rajtunk múlt, hogy ez így alakult, holott az utolsók voltunk, akik még ezzel foglalkoztak - panaszkodott Varga Szabolcs, a fertődi VNÁD Nádipari Kft. ügyvezetője, aki testvérével együtt nyugdíjas édesapjától vette át a jól működő vállalkozást, ami ma is kuriózum a nyugati határszélen. Erről tanúskodnak a beszélgetés alatt előkerült fényképek is. Álomszép épületeken cserép helyett az igen különleges Fertő-tavi nád a fedőanyag, aminek régóta a hungarikumok között lenne a helye, de kifelejtették. Pedig a többitől jelentősen eltérő szálszerkezete miatt nemzeti kincs. Mert vékony és egyenes, de nem puha, mint a balatoni nád, ezért aki dolgozott vele meglepő módon tömörnek és acélosnak találta.
Itthon mégis hagyják tönkremenni a természetes anyagot, amiből sok egyéb termék mellett főként tetőt, padlót és szövetet készítenek. Jelenleg azonban semmire nem használhatják, mert egy átgondolatlan döntés következménye az, hogy a Fertőn nincs aki géppel levágja a nádat. A vízben rothad el, amitől a tó egyre jobban iszaposodik, öregszik, a víz minősége pedig napról napra romlik, és a hagyományos nádaratásban jártas egyetlen céget is a csőd fenyegeti. Miközben a fertődi vállalkozás szakembereit lettek, litvánok, románok és törökök keresik azzal, hogy tanulni szeretnének tőlük, mert a nád nemcsak ezekben az országokban, hanem máshol is fontos alapanyag lett. Nem mint idehaza, ahol a megyei kormányhivatal környezetvédelmi hatósága az aratást ugyan engedélyezte a VNÁD Kft.-nek, de a szabad jelzés semmire nem jó, hiszen alighogy felvillan a zöld lámpa, rögtön utána kap egy pirosat is a cég. A hivatal ugyanis követeli, hogy a levágott nádat azonnal szállítsák el a munkavégzés helyéről, amit az aratott mennyiség ismeretében abszurd teljesíteni.
- Az elmúlt év eleji aratás után a kúpos nádkévék még maradhattak ott, ahol addig is voltak, senkit nem zavart, és ez már évtizedek óta így van - mondta csalódottan Varga József, a vállalkozás alapítója. - Sajnos a feldolgozók a koronavírus-járvány következtében nem tudták időben elvinni az alapanyagot. A tárolási idő a szokásosnál jóval hosszabbra nyúlt, a természetvédők meg nem voltak tekintettel a rendkívüli helyzetre. A terület illetékes őre folyamatosan háborgott, zavarta, hogy nem vittük el a kévéket. Aztán tavaly ősszel a környezetvédelmi hatóság levélben értesített arról, hogy megtiltották a tárolást az aratás helyszínén, vagyis nem vették figyelembe, hogy nekünk nincs más helyünk a nád átmeneti elhelyezésére. Ezért más választásunk nem maradt, csak az, hogy abbahagyjuk a Fertő-tavi nádaratást. Emiatt a nádgazdálkodók, értékesítők és a nádtetőépítők is kínlódnak, mert hiányzik a jó alapanyag, és a termék minőségében a történtek nyomot fognak hagyni.
Aki emlékszik arra, hogy 15-20 éve milyen komoly figyelem kísérte a térségben a nádaratást, amikor a hozzávetőlegesen 600 embert foglalkoztató állami vállalat nagy teljesítményű gépei mellet több száz ember azon dolgozott, hogy időben befejezzék a letermelést, az most tudja, hogy mekkora érték a tó aranya, és azt is, hogy a vágást vétek kihagyni.
- A kilencvenes években élet a Fertő-tavi nádaratás a fénykorát, amit jó lenne visszahozni. Annak idején a több mint hatezer hektárnyi nádas kétharmadán aratott az egykori nagyüzem, és a legkedvezőbb hónapokban, február és április között - folytatja Varga Szabolcs. - Ha minden jól alakult, akkor a levágott mennyiségből az évi négymillió kéve kijött, amit osztályoztak, hogy eldöntsék melyik mire jó. A 70-200 centiméternyi egyenes és vékony szál a legkeresettebb nád, mert tetőfedésre csak ez jó. Ezzel majdnem hézagmentes fedést lehet biztosítani, ezért egyáltalán nem olcsó. Egy kéve ára jelenleg 2-4 euró között mozog, és míg korábban a kétévest is, addig most csak az egyévest veszik meg tetőfedésre a nyugati piacon.
A tavalyi nem kell, új meg éppen akkor nincs a világ legjobbjai közé tartozó Fertő-tavi nádból, amikor Nyugat-Európában igen látványos fellendülés következett be a nádkereskedelemben, és a jól ismert magyar terméket is egyre jobban keresik.
- A nagyüzemi nádaratás megszűnése óta jóval kevesebb jut exportra - jegyezte meg Varga József, az egykori cégvezető. - Emiatt az olyan régi vevők is, mint a hollandok elpártoltak tőlünk, és a kínaiak foglalták el a helyünket a piacon. Egészen mostanáig a délkelet-ázsiai országból tengeren át konténerekben jött Európába az áru, mígnem a többszörösét kellett fizetni a szállításért, ezért új piacok után kutatnak a hollandok, és így a VNÁD Kft.-t is megkeresték, ám egyelőre hiába. Egyébként az látszik, hogy a belgák, a dánok, a hollandok és a németek városrészeket építenek nádtetős házakból, és megnőtt a természetes anyagok iránti igény. A népi építészet tetőfedési formái újból a reneszánszukat élik. A Fertő-tó osztrák oldalán is számos nádtetőépítő családi vállalkozás működik, és sok a munkájuk. Sajnálom, hogy a magyar oldalon elindult nagy-beruházás mérnökei nem gondoltak arra, hogy nádtetős épületet is tervezzenek.
Mint ahogy az is fájdalmas fejlemény, hogy egy nádarató szezon már kimaradhat, és nem biztos, hogy az utolsó volt, amennyiben tilos marad a helyben tárolás. Közben a nádazók tárgyalást kezdeményeztek a döntéshozókkal a nádaratás következő idényéről, mert az ősi nádtető-készítő mesterség helyi hagyományait szeretnék megőrizni, de választ még nem kaptak.
