A városvezetést lépten-nyomon autósüldözéssel vádoló, Fidesz kötelékébe tartozó kerületi polgármesterek nehezen követhető fordulattal határozott intézkedéseket követeltek a levegőszennyezés csökkentése, az öreg dízelautók kitiltása, valamint a dugódíj bevezetése és a belvárosi forgalomcsillapítás érdekében. (A történelmi hűség kedvéért érdemes felidézni, hogy az előző parlamenti ciklusban éppen a fideszes honatyák akadályozták meg a dugódíj bevezetését lehetővé tévő törvény elfogadását.) Lassúnak tartották ugyanis azt a tempót, amellyel Karácsony Gergelyék visszaszorítanák a legtöbb káros anyagot kibocsátó autókat a fővárosi utakról.
A főpolgármester által előterjesztett javaslat értelmében az intézkedési terv kidolgozásához begyűjtenék más országok tapasztalatait és kikérnék a civil és szakmai szervezetek, valamint a lakosság véleményét is. Olyan intézkedési tervre van szükség, amely a legkisebb társadalmi költséggel a legnagyobb társadalmi nyereséget tudja elérni. A feladat kényes: a fővárosban és az agglomerációban regisztrált majdnem 1,3 millió gépjárműnek a legszennyezőbb 4,5 százaléka (ezek felelősek a környezeti hatás csaknem 30 százalékáért) éppen a szociálisan rosszabb helyzetben levők tulajdonában állnak. A városvezetés közösségi gyűlést hívna össze az ügyben és kérdőíves felmérést indítana. A végleges szakpolitikai koncepciót és az annak részét képező intézkedési tervet 2022 őszén nyújtanák be a Fővárosi Közgyűlésnek.
Nem kisebb vihart kavart a 14 év alattiak ingyen bérletére vonatkozó javaslat. A kormánypárti képviselők ugyan örömmel üdvözölték a javaslatot, de nem értették, hogy miképpen van ez összhangban a főváros kiürült kasszájával. Majd ennek ellentmondva azt javasolták, hogy az ingyenességet terjesszék ki a gimnazistákra és az egyetemistákra is. Kiss Ambrus nem tartotta ördögtől valónak az ötletet, ez ügyben – mint mondta – érdemes lenne az ITM-mel egyeztetni.
A vitában felmerült, hogy a fővárosi közösségi közlekedés jegyárbevétele drasztikusan csökkent: a 2019-es 34,8 milliárd helyett 2021 első félévében alig 18 milliárd jött be és illúzió lenne azt hinni, hogy ez a második félévre beavatkozás nélkül felpörög. Míg 2019 szeptemberében még 336 ezer teljes árú bérletet adtak el, addig tavaly, amikor már dúlt a járvány, de még nyitva volt az ország csak 237 ezret. A BKK-nak 13,5 milliárdos extra működési támogatást kellett biztosítani a működés biztosítására.
A tervezett intézkedés összesen 121 ezer 6-14 év közötti iskolást érinthet, akiknek 30 százaléka vásárolt bérletet a járvány előtti utolsó „békeévben” 2019-ben. Ez a pandémia hatására a jelenléti oktatás idején 20 százalékkal esett vissza. A Budapest Közút mérései szerint ez a többlet látványosan megjelent az autóforgalomban, éppen ezért kézenfekvő várakozás a főpolgármester-helyettes szerint: ha a gyerekek ingyen utazhatnak, akkor a szüleik is leteszik az autót és buszra, villamosra szállnak. Ezzel az autóforgalom is csökkenne.
A 14 év alattiak ingyen bérlete az idén 320 millió forintos bevételkiesést jelent, de jövőre sem éri el az egymilliárdot. Ha csak 10 ezerrel, azaz 6 százalékkal emelkedik a felnőtt bérlet eladás, akkor pénzügyi szempontból nullszaldóra hozható ki a díjkedvezmény – számolgatott Kiss Ambrus. (A Fidesz szerint ez 8 milliárdos bevétel kiesést eredményez majd.)
Láng Zsolt ugyanakkor kampányígéretnek minősítette az intézkedést, a megtérülési számítást pedig szürreálisnak nevezte, szerinte ugyanis ezzel a lépésel nem lehet ezzel 10 ezer felnőttet rávenni a bérletvásárlásra. De az szerinte egész más lenne, ha a 14-18 évesek utazhatnának ingyen, mert őket már nem kísérgetik a szülők.
Az előterjesztést végül egyhangúlag támogatta a közgyűlés. A BKK felkészült az intézkedés azonnali bevezetésére, így csütörtöktől már ingyen utazhatnak a gyerekek.
