;

Műcsarnok;Simon Endre;

- Két világ mentén

Szuggesztív erejű színek és mozzanatok sokasága, tájképek, portrék, csendéletek és absztrakt kompozíciók fogadják a látogatót a Műcsarnok legújabb tárlatán. A Színtér, álomtér. Simon Endre kiállítása címet viselő válogatás keresztmetszetet kíván nyújtani az Erdélyben, a Maros megyei Székesen született festőművész gazdag életművéből. Simon Endre festőművészként, muzeológusként, a marosvásárhelyi Új Élet folyóirat képzőművészeti rovatának szerkesztőjeként évtizedeken át meghatározó személyisége volt az erdélyi magyar képzőművészeti életnek, majd 2003-ban költözött át Magyarországra, azóta itt él és dolgozik fiával, Simon Zsolt grafikusművésszel közös műtermükben.

A grafikusként plakátokat, reklámgrafikákat és illusztrációkat, festőművészként figuratív és nonfiguratív műveket egyaránt készítő alkotó műveit számos helyen kiállították már, s képei eljutottak Európa nagyvárosain túl az Egyesült Államokba, Kanadába, Kínába, Ausztráliába és Új-Zélandra, s műveit romániai, magyarországi és külföldi gyűjtemények is őrzik.

A festő korábban így nyilatkozott művészetéről: „A szín számomra ma is olyan, mint zenésznek a hang. Mindkettő, a szín és a hang is egyszerre vallanak külső és belső élményeinkről és hűen tolmácsolják érzelmi világunkat. Megtehetik, hisz egymás közeli rokonai. A zenész a hangon keresztül érzékelteti a világot. Sajátosan ábrázol. Elvontan, de mégis érzékletesen. Akár a festő a színnel. Akinek ezek árnyalat változatai jelentik és jelenítik meg lelki és természeti élményeit, ahol a színek önálló kifejező eszközök, amelyek a legalkalmasabbak e „képes” világ lelki-látvány leképzésére. E lüktető két világ él bennem is.” Ezúttal e lüktető két világ falai mögé leshetünk be a Műcsarnok október 17-ig nyitva tartó kiállításán. 

Ha van magyar mozgóképes szuperprodukció, akkor a Toxikoma az.