Az első félév végén a nemzetgazdaságban a bruttó átlagkereset 436 300 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 290 200 forint volt, mindkettő 3,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az előző hónapban még 8,5 százalék volt bérnövekedés üteme. Itt is bázishatásról van szó, mint a kiemelkedő GDP adatok esetében, ugyanis tavaly júniusban fizették ki az egészségügyben dolgozóknak a bruttó fél millió forintos egyszeri juttatást – ami idén elmaradt –, vagyis az egészségügyi szektorban jelentősen csökkentek a jövedelmek a tavalyihoz képest, de ez egyszeri hatás. A múlt évi magas bázis miatt a közszférában idén júniusban négy százalékkal alacsonyabb béreket fizettek júniusban, mint tavaly. Jelen esetben pontosabb mutató, ha a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset nézzük: ez a KSH szerint 404,2 ezer forint volt, ami 7,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Mindeközben júniusban az infláció 5,3 százalék volt, vagyis hosszú idő után a reálkeresetek csökkenést mutattak.
Még mindig hatalmas a rés az átlagbér a mediánbérek között: a KSH adatai szerint júniusban a mediánbér bruttó 335 770 forint volt, vagyis a 3,1 millió foglakoztatott fele ennél alacsonyabb a másik fele ennél magasabb bért kapott.
Az elemzők szerint a júniusi visszaesés után a következő hónapokban az adatok kisimulnak, hisz a gazdaság újraindulásával a foglalkoztatottak száma éles felpattanást mutat. A korábbi várakozások ellenére az idei évben sem látszik lassulás a béremelkedésben. A munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet miatt, továbbra is aktív béremelésre „kényszerülnek” a munkaadók - kommentálta a KSH béradatait Horváth András. A Takarékbank vezető elemzője szerint a nyár kezdetétől már szinte az összes szektor foglalkoztatói emelik a bért, így megszűnhet az eddig látott szektoriális kettősség a hazai munkaerőpiacon. A nyitás okán elegendő munkaerőt csak hatásos bérajánlatokkal lehet toborozni és megtartani, nem ritkák az egy év alatt 20 százalékot emelkedő béremelések. A tavaly még jelentős segítséget nyújtott az erőteljes minimálbéremelés, ami az idén már kevésbé igaz. A piaci folyamatok ugyanakkor kompenzálják a várttól alacsonyabb emelést. Amennyiben jövőre megvalósul a tervezett 200 ezer forintos minimálbér, akkor az idei régiós hátrányt képes lesz ledolgozni a hazai bérszínvonal - tette hozzá a Takarékbank elemzője.
Az erőteljes munkaerő-kereslet és a bérverseny tovább erősítheti az idei bérdinamikát, ezzel a fogyasztási oldalról támaszt adhat a növekedésnek is. Horváth András szerint idén a bérek éves átlagban 9 százalékkal emelkedhetnek, ez az öt százalék körüli infláció fényében négy százalékos reálnövekedést jelent. A Takarékbank elemzője szerint a bérnövekedés jövőre sem lassul érdemben: 2022-re az elemző 8,5 százalékos emelkedést vár.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint is egyértelmű, hogy a legutóbbi foglalkoztatási adatok alapján nő a dolgozók száma és több szektorban munkaerőhiányos helyzet látszik kialakulni, ez pedig béremelkedést vetít előre a következő évre, évekre. Kérdés még a jövőre nézve, hogy 2022-ben mennyi lesz a minimálbér és a garantált bérminimum összege. A szakember szerint a rendszeres fizetések esetében reálbérindex a júniusi magas infláció miatt alig több, mint 2 százalékos volt, az idei évben a reálbéreknél 3,5 százalék körüli növekedés várható.
