;

Irak;milíciák;Emmanuel Macron;

- Macron: fenntartjuk jelenlétünket, amíg a terrorista csoportok folytatják tevékenységüket, és amíg az iraki kormány erre kér bennünket

A regionális feszültségek csökkentése érdekében találkoztak Bagdadban az egymással rivális Szaúd-Arábia és Irán magas rangú képviselői, illetve más térségbeli országok.

„Mindent elkövetünk azért, hogy Irak ne váljon regionális és nemzetközi konfliktusok színterévé”

– jelentette ki a konferenciát összehívó Musztafa al-Kadími iraki miniszterelnök.

A találkozón Emmanuel Macron is részt vett. A francia elnök elmondta, meg kell teremteni a megfelelő feltételeket a fiatalok számára ahhoz, hogy ne sodródjanak a „szélsőségesség és a terrorizmus” felé. Macron hangsúlyozta, „mindaddig fenntartjuk jelenlétünket a terrorizmus elleni küzdelemben, amíg a terrorista csoportok folytatják tevékenységüket, és amíg az iraki kormány erre kér bennünket”.

Az Egyesült Államok bejelentette, harci misszióját ez év végére befejezi, de a csapatok kiképzési és tanácsadói céllal az országban maradnak. Macron szerint Franciaország jelenleg mintegy 800 katonát állomásoztat Irakban és Jordániában.

Irakban évek óta igen feszült a helyzet többek között az amerikai katonák és az Irán-barát milíciák konfliktusai miatt. Ez 2020 elején érte el tetőpontját, amikor az Egyesült Államok a bagdadi repülőtéren végrehajtott rakétatámadásban megölte Kászim Szulejmáni iráni tábornokot és Abu Máhdi al-Muhandisz iraki milicista vezetőt. Az Irán-barát milíciák az összes amerikai katonának az országból való kivonását követelik.

A frissen kinevezett iráni külügyminiszter, Hoszein Amir-Abdollahian mellett Fejszál bin Farhan szaúdi külügyminiszter is elutazott a konferenciára. Rijád attól tart, hogy Teherán tovább növeli befolyását a régióban, például az iraki és szíriai milíciák, a libanoni Hezbollah, illetve a jemeni húszi lázadók támogatásával. 2019 óta főleg fiatalok tömegei többször is az utcára vonultak Irakban, hogy a korrupció és a rossz gazdasági helyzet ellen tiltakozzanak.

Az intézményt a hallgatók mentális állapota mellett politikai beállítottsága is érdekli.