Az Európai Unió volt, Brexit-ügyekben illetékes főtárgyalója, Michel Barnier tegnap jelentette be azt, amit sokan a jobboldalon már hónapokkal ezelőtt reméltek: indul a jobbközép Republikánusok párt őszi előválasztásán, amelyen eldől, ki képviseli majd a politikai formációt a jövő tavasszal esedékes elnökválasztáson. Barnier egyfajta programnyilatkozatot is tett a Le Figaro napilapnak adott interjújában, bár megállapításait tekintve nem sokban különbözik riválisaitól. Egyebek mellett a bevándorlás befagyasztása mellett foglalt állást, kiemelve, ez „lehetővé teszi számunkra, hogy felülvizsgáljuk az összes menekültügyi eljárást: a tartózkodási engedélyeket, a családegyesítést, a menedékjogot, a kiutasításokat, a kitoloncolásokat... Ez azt is megköveteli, hogy újra megteremtsük a nemzeti konszenzust, és párbeszédet kezdjünk európai partnereinkkel, különösen annak biztosítása érdekében, hogy az EU külső határai ne legyenek többé átjárhatóak”. Hozzátette, megállapodásra kell törekedni a származási országokkal, hogy jobban ellenőrizzék a migrációs áramlásokat, cserébe fejlesztési támogatásokat kapnának.
Barnier bejelentésével lassan teljessé válik a Republikánusok mezőnye, s felgyorsul a verseny az elnökválasztási jelöltségért. Rajta kívül Éric Ciotti parlamenti képviselő, Valérie Pécresse, Ile-de-France régió elnöke, valamint a hivatását tekintve orvos Philippe Juvin, volt európai parlamenti képviselő méretteti meg magát. Az egyik nagyágyú, Laurent Wauquiez, a Republikánusok egykori elnöke végül úgy döntött, hogy nem indul a jobboldali jelöltek versenyében. Ám a lista még nem biztos, hogy teljes. Két másik politikus, Bruno Retailleau, a Republikánusok képviselőházi frakcióvezetője és David Lisnard, aki jelenleg a francia polgármesterek szövetségének elnöki posztjára pályázik, hivatalosan még nem közölték szándékukat.
A sokak által megmentőnek tartott Barnier bejelentése ellenére a Republikánusok támogatóinak körében inkább csalódottság tapasztalható. A párthoz közel álló napilap, a Le Figaro cikkeiben már július eleje óta próbálta meggyőzni Xavier Bertrandot arról, ő is álljon be a sorba és induljon az előválasztáson. A független politikus, aki a júniusi regionális választáson magabiztosan nyert Hauts-de-France-ban, azonban nem adta be a derekát. Bertrand, aki több kormányzati pozíciót töltött be Jacques Chirac, majd Nicolas Sarkozy elnöksége alatt, már jóval korábban jelezte, hogy indulni kíván 2022-ben. Az a tény azonban, hogy nem vesz részt az előválasztáson, nagy csapás a Republikánusok számára, hiszen így a Nemzeti Tömörülés elnökén, Marine Le Penen kívül még legalább további két jobboldali jelölt indul majd az eső fordulóban, amivel nagy szívességet tesznek Emmanuel Macron köztársasági elnöknek.
Felmérések szerint a mérsékelt jobboldal jelöltek közül az első fordulóban Xavier Bertrand 16, Valerie Pécresse 13 százalékot érne el, de mindketten messze lemaradnának Emmanuel Macron és Marine Le Pen mögött. Ez a felmérés is azt igazolja: két jobbközép jelölt indulása esetén kizárt, hogy bármelyikük bekerülne a második körbe.
