A Nyugat hatalmas kudarcának minősítette egy Budapesten élő kanadai veterán, Simon Desautels, hogy a NATO-katonák várhatóan anélkül távozhatnak az iszlamista tálibok által lerohant Afganisztánból, hogy maradéktalanul kimenekítenék a korábban nekik dolgozó helyieket. "Rendben van, hogy ki akarnak vonulni, de meg lett volna a módja annak, hogy ezt rendezetten tegyék. A koalíciós erők 20 évig Afganisztánban voltak. Semmilyen épkézláb indoka nincs annak, hogy miért ne maradhattak volna még egy picit tovább, hogy evakuálják azokat az afgánokat, akik segítettek nekünk” - nyilatkozta a Népszavának a századosként leszerelő Desautels, aki két turnust, összesen 18 hónapot szolgált Afganisztánban.
A kivonulás jövő keddi határidejének közeledtével egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a koalíciós erők a tálibok bosszújának kitett afgánok ezreit hagyhatják sorsukra, miután Joe Biden amerikai elnök elzárkózott a céldátum elhalasztásától. Szerinte minél előbb végeznek, annál jobb, mivel a kabuli nemzetközi repülőtéren az evakuálást felügyelő egységek minden egyes nappal nagyobb kockázatnak vannak kitéve. Washington elsősorban a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet támadásától tart, hírszerzési információk szerint a dzsihádisták öngyilkos merényletekre készülhetnek a légihíd megzavarására. Szintén problémát jelentenek a nemrég még ellenségnek tekintett tálibok, akik konkrétan meg nem nevezett “következményekkel” fenyegették a külföldi erőket, ha tovább maradnának. Az amerikai elnök azonban hiába hivatkozik a katonák biztonságára döntése indoklásaként, épp a veteránokat képviselő szervezetektől és az Afganisztánt megjárt egykori tisztektől kapja a legélesebb kritikákat. Desautels például különösen felháborítónak tartja, hogy Biden személyében olyan vezető hozza meg a döntést, aki nem is szolgált a hadseregben.
Az amerikai elnök azt állította, hogy minden a megfelelő ütemben halad ahhoz, hogy határidőre befejezzék az evakuációt. A műveleteket vezénylő koalíciós erők valójában eszeveszett tempót diktálnak. A legfrissebb adatok alapján kedden átlagosan nyolc percenként szállt le vagy fel egy-egy katonai szállítógép, ennek köszönhetően már sorozatban a második napja sikerült nagyjából 20 ezer külföldit vagy arra jogosult afgán állampolgárt kijutatni. Mégsem osztják Biden derűlátását azok a kongresszusi képviselők, akik kedden a washingtoni kormány tudta és beleegyezése nélkül a kabuli reptérre utaztak, hogy felmérjék a helyzetet. A demokrata Seth Moulton, illetve útitársa, a republikánus párti Peter Meijer közös közleményben figyelmeztetett: nemhogy augusztus 31-ig, de még a kivonulás eredeti, szeptember 11-i céldátumáig sem tudnának mindenkit kihozni, akit ki akarnak.
Az Egyesült Államok szövetségesei is pesszimisták azzal kapcsolatban, hogy határidőre készen lesznek, a G7-es csoport keddi virtuális csúcstalálkozóján azonban Boris Johnson és társai nem tudták jobb belátásra bírni Bident. Más NATO-tagállamok ugyan céldátumon túl is maradnának, ám az amerikai hírszerzési és megfigyelési képességek megszűnését követően aligha lehetne biztonságosan fenntartani a légihidat, ezért a mentőakció jövő kedden mindenképpen befejeződik. A gyakorlatban már annál is előbb, mivel magukat az evakuációt felügyelő katonákat és harci eszközeiket is ki kell hozni. Sajtóhírek szerint a francia és a brit haderő emiatt akár már csütörtökön befejezheti a kabuli műveleteit, Amerika pedig már elkezdte kivonni csapatait. Angela Merkel német kancellár már azt pedzegette, hogy jövő kedd után polgári légijáratokkal próbálhatják evakuálni az arra jogosultakat, viszont az ő kijutásuk kizárólag a tálibok jóindulatán múlik, vagyis azokén a szélsőségesekén, akiknek a karmaiból ki akarják menteni őket. Bár az iszlamisták továbbra is azt állítják, hogy ők nem fognak elégtételt venni senkin, az érintettek és a szakértők túlnyomó része kételkedik szavaik hitelességében.
Egy Kabulból nemrég kimenekített afgán tolmács, Rohuddin Zia azt mondta lapunknak, hogy leginkább azokat félti, aki a NATO erőknek és a megbukott világias kormánynak dolgoztak. "Különösen féltem a bátyámat, aki a hadseregben szolgált, mert a tálibok esküdt ellenségei a hozzá hasonló katonai ügyészeknek" - magyarázta a korábban a kanadai haderőnek dolgozó, külföldi bajtársai által csak Robbienak becézett férfi. Hozzátette: ismerősöktől azt hallotta, hogy az iszlamista mozgalom harcosai kérdezősködtek bátyja holléte után, így attól tart, hogy elégtételt vehetnek rajta.
Zia azonban a szerencsések közé tartozik, hiszen már augusztus 14-én, a kimenekítési műveletek felgyorsításának napján e-mailt kapott a kanadai hatóságoktól, hogy a kabuli repülőtéren keresztül még aznap kihozzák őt és családját az országból. Akkor még viszonylag egyszerű volt a légikikötőbe jutni - a reptéri kaotikus állapotok csak azután alakultak ki, hogy a tálibok másnap bevonultak az afgán fővárosba. “Robbie-nak” feleségével, gyermekeivel és édesanyjával különösebb probléma nélkül sikerült eljutniuk Torontóba. Örömük azonban nem lehet felhőtlen, elvégre Zia fivérei továbbra is Afganisztánban maradtak.
A kanadai szabályozás alapján kizárólag az egyenesági rokonok jogosultak a kimenekítésre, a testvérek például nem. Más nyugati országokban is hasonló rendszer van érvényben, vagyis a veszélyben lévők kimenekítése bizonyos szempontból már a kezdetektől fogva kudarcra volt ítélve, hiszen a tálibok adott esetben az evakuáltak szerettein is kitölthetik bosszújukat - mint ahogyan tették azt a Deutsche Welle afgán újságírójának rokonaival.
