Míg a szlovákoknál már meg is született a döntés a jövő évi minimálbéremelésről, addig a magyar legkisebb bérekről még a tárgyalások sem kezdődtek el a munkáltatói és a munkavállalói szervezetekkel. Az Orbán Viktor miniszterelnök által felvetett 200 ezer forintos minimálbérről ugyan már zajlik a nemzeti konzultáció, ám ez az összeg még a jelenlegi erősödő forint mellett is jóval kevesebbet ér, mint a szlovák legkisebb fizetés.
Mint arról a pozsonyi Új Szó beszámolt: Milan Krajniak szlovák munka-, szociális és családügyi miniszter bejelentése szerint jövőre Szlovákiában a minimálbér összege eléri a havi 646 eurót (ez mintegy 225 ezer forintnak felel meg). Ez egy automatikus számításból adódik, amely szerint a minimálbér összege a két évvel korábbi átlagbér 57 százalékát teszi ki: ez jövőre havi 23 eurós emelést jelent.
A magyar minimálbér eközben a februári 4 százalékos emelés után is csak bruttó 167 400 forint jelenleg, ami mostani erősödő, 349 forintos euróárfolyamon számolva is csupán 480 eurónak felel meg. A kormány által nemzeti konzultációra bocsátott 200 ezer forintos minimálbér – amelyről egyelőre nem tudni, hogy egy vagy több lépésben tervezi-e elérni a kormány – 573 eurónak felelne meg. Vagyis még a csaknem 20 százalékos emelés után is 73 euróval, több mint 25 ezer forinttal alacsonyabb lenne a hazai legkisebb fizetés a szlovákokéhoz képest. A magyar minimálbér összege az összes visegrádi országtól jelentősen le van maradva: a cseheknél jelenleg 579, a lengyeleknél 614, a szlovákoknál 623 euró a legkisebb kötelező bér. Egy 200 ezer forintos magyar minimálbér tehát még az idei cseh összeget sem érné el, pedig a jövőben minden bizonnyal azt is tovább emelik majd.
A hosszas egyeztetések után csak az idén februárban aláírt 4 százalékos – és így egész évre vonatkozóan csupán 3,5 százalékos növekedést jelentő – minimálbéremelésről szóló megállapodásnak egyik pontja hozhatott volna év közben is egy további hazai emelést. A minimálbér 169 ezer, a garantált bérminimum 221 100 forintra növelésének azonban az volt a feltétele, hogy a munkáltatók által fizetendő szociális hozzájárulási adó (szocho) 15,5 százalékról 13,5 százalékra csökkenjen. Már nyár elején kiderült azonban, hogy a kormánynak nincs ilyen szándéka, még 2022-ben is 15 százalékos szochoval számol.
Az 1 százalékos évközbeni emelés sem lenne ugyanakkor elég a bérek reálértékének megőrzéséhez. Az infláció ugyanis jóval magasabban alakult, mint amivel a kormány – és így a bértárgyalásokon a munkáltatók is - számolt. Az eredetileg tervezett 3-3,5 százalék helyett áprilistól kezdve 5 százalék fölé ugrott a pénzromlás mértéke, és még júliusban egy jelentős fékeződés után is 4,6 százalék volt. A Magyar Szakszervezeti Szövetség fel is felvetette az innovációs tárcának a jelentősebb évközbeni kompenzáció szükségességét, mindeddig azonban ilyesmire nem került sor, és a jövő évi emelésről szóló háromoldalú tárgyalások is várhatóan csak szeptemberben kezdődnek meg.
