A portál beszámolója szerint egyrészt a politikai kockázatok miatt el akarták elkerülni, hogy az egészségügy állapotáról és leterheltségéről legyen szó az esti híradókban. „Az volt a lényeg, hogy az emberek ne veszítsék el a hitüket abban, hogy a magyar egészségügy kezelni tudja a helyzetet” – mondta egy fideszes forrás, hozzátéve, hogy nem akarták „túlijeszteni” az embereket. A kormány attól is tartott, hogy ha valahol nagyobb baj lenne, azt a média túlzottan felkapná, utólag pedig már nehezebb lenne megvonni az újságírók hozzáférését a kórházakhoz.
Erre még rátett egy lapáttal a kabinet, amikor jelentősen korlátozta az információk áramlását, tavasszal ezt még a korábbiaknál is sokkal szigorúbban vették. Pintér Sándor irányításával pedig szigorú rendet tartottak.
Így ennek is köszönhető, hogy egyetlen olyan kép sem szivárgott ki a nyilvánosságba, ami miatt magyarázkodnia kellett volna a kormánynak. A kórházi dolgozók számára is szigorúan tilos volt a belső állapotokról nyilatkozni. Egy budapesti kórház menedzsmentjében dolgozó forrás úgy fogalmazott, hogy „mindenütt leporolták a kommunikációs szabályzatokat”.
Persze voltak olyanok is, akiknek volt más véleménye egyes döntéseket illetően, de annak is megvolt a maga oka, miért nem szólt hangosabban a korábbi, iskolabezárás ellen.
- magyarázta egy fideszes politikus.
A kormány hivatalosan tagadta, hogy komoly gondok lennének a kórházakban. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter március közepén hazugságnak nevezte a Magyar Orvosi Kamara titkárának, Svéd Tamásnak az állításait, aki a 444-nek arról beszélt, hogy a szakszemélyzet hiánya miatt az egészségügy a kapacitásai vége felé jár. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma március végén szintén lehazugozta az ózdi kórház főigazgatóját, aki a helyi televíziónak nyilatkozva azt mondta: „azokat a felvételeket képzeljék el az ózdi kórházban, mint amilyenek tavaly Olaszországban készültek”. Ezzel azokra az észak-olaszországi Bergamóban készült képekre utalt, ahol a kórházi folyosókon és a várótermekben is fertőzöttek feküdtek.
Az ellenzék tavaly év végén kezdte kritizálni az uniós engedéllyel nem rendelkező keleti vakcinák beszerzését. A kormánypárti sajtó már ekkor arról írt, hogy a baloldal pusztán politikai érdekekből aláásná az oltási hajlandóságot. Március közepétől a kormány újra elővette az „oltásellenes baloldal” szlogent, de a korábbinál sokkal intenzívebben használta. „Amikor látszott, hogy az oltás sikertörténet, akkor ebből a kormány duplán akart profitálni” – mondta egy kormányzati forrás, aki szerint a Rogán Antal és Habony Árpád vezette kommunikációs stáb ötlete volt, hogy ezzel a szlogennel helyezzék nyomás alá az ellenzéket.
Az is kiderült, hogy a kormányzati politikusok egyfajta hűségnyilatkozatként is tekintettek a kínai oltásra, abban bízva, hogy ezzel piros pontokat szerezhetnek a miniszterelnöknél. „A Fidesz egy Orbán-párt. Ha egy képviselő a jövőben is a Fidesz színeiben akar mandátumot szerezni, akkor értelemszerűen követnie kell Orbánt” – mondta erről egy kormányzati forrás. Ugyanakkor alacsony volt a keleti vakcinák iránti bizalom és ez már a kormányzat belső méréseiben is látszódott. A kormányfő ezt a bizalomhiányt akarta ellensúlyozni azzal, amikor januárban jelezte, kínai vakcinával oltatná be magát.
