Reformcsomagot állított össze a Német Labdarúgó-szövetség (DFB) munkacsoportja a német klubok költségeinek csökkentésére, illetve kötelezné a klubokat a környezetvédelemre is.
Utóbbit a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével lehet elérni, ezért a javaslat szerint a csapatoknak megtiltanák országon belül a repülést, a mérkőzésekre a vonatozást tartják megfelelőnek a tervezet összeállítói.
A teljes tervezet várhatóan decemberre készül el, utána döntenek róla az első- és másodosztályú csapatok képviselői. A DFB tervei szerint a 2022/23-as szezon lenne az átmeneti idény, utána viszont mindenkire kötelező érvényűek lennének a megszavazott reformok.
Német lapvélemények szerint az alapelgondolás mindenképpen dicséretes, a megvalósíthatósággal kapcsolatban azonban komoly kételyek merülnek fel. Azt talán elfogadják a klubok, hogy az egy-másfél órás repülőút helyett vállalják az 5-6 óra vonatozást, az edzőtáborozások megtiltása más földrészeken azonban valószínűleg komoly ellenkezést vált ki azoknál a csapatoknál, amelyek iránt Ázsiában és Amerikában is óriási az érdeklődés. Ezek a klubok a felkészülési időszakban 60-80-100 ezer néző előtt játszanak hírverő meccseket, melyekből nagyon komoly bevételhez jutnak, amiről nem szívesen mondanának le.
Az elképzelések szerint a reformcsomagban lesznek mindenkire érvényes kötelező előírások és ajánlások is.
Utóbbiak betartása nem kötelező, de anyagilag jutalmazzák azokat, akik ezeket is elfogadják. A DFB szerint azért van szükség a költségek csökkentésére, mert szakértői arra számítanak, hogy a koronavírus-járvány következtében hosszú távon csökkenni fognak a labdarúgás bevételei, amihez a kluboknak az eddiginél ésszerűbb és takarékosabb gazdálkodással kell alkalmazkodniuk.
A legerősebb európai bajnokságok közül a Bundesliga első osztálya foglalkoztatja a legtöbb magyart: az RB Leipzigben szerepel Gulácsi Péter, Willi Orbán és Szoboszlai Dominik, Szalai Ádám a Mainz, Sallai Roland a Freiburg futballistája, Novothny Soma pedig a Bochumé. A Hertha BSC vezetőedzője Dárdai Pál.
