halott;adósság;hagyaték;

- Egy két és fél szobás lakást 5-6 óra alatt derít fel a halottak ügyvédje

Dania Jägernek ennyi idő kell, hogy megtalálja az elrejtett készpénzt, kiderítse, van-e adóssága az elhunytnak, leltárba vegye az ékszereket. Közben pedig az üresen maradt otthon elmeséli neki, ki is élt ott.

Ha magányos emberek meghalnak, a bíróság Dania Jäger ügyvédet bízza meg a hagyaték kezelésével. Ilyenkor mindent ő intéz, lemondja a közműveket, az előfizetéseket, kezelésbe veszi a folyószámlákat és fontos információkat gyűjt a hatóságok számára.

Visszakövethető élet

Első lépésként mindig átkutatja az elhunytak lakását. Az RTL-en bemutatott dokumentumfilm szerint az ügyvédnő ezekre a helyszínekre védőruhában érkezik – és ez a koronavírus-járvány előtti időszakban is így volt. „Sosem lehet előre tudni, mi vár rám, mentem már be olyan ingatlanba, ahol patkányok is laktak. A legtöbb helyen előttem hetekig vagy hónapokig nem járt senki, nem lehet tudni, milyen baktériumok vannak a levegőben, ezért az óvatosság” – magyarázza a szakember.

„Minden alkalommal a torkomban dobog a szívem, mielőtt belépek egy idegen ember lakásába, az intim szférájába, ezt az érzést nem lehet megszokni. Persze, mielőtt új helyre megyek, megnézem, milyen környéken található, ebből lehet arra következtetni, mi is vár rám.” Ám ez sem tuti módszer, az ügyvédet sokszor érte kellemes és kellemetlen meglepetés egyaránt.

Dania Jägernek két fontos feladata van, az egyik a hivatalos iratok összegyűjtése, illetve a készpénz és a jó áron értékesíthető ingóságok felkutatása, összeírása. „Minden helyszínen viszonylag jól visszakövethető az ott lakó ember élete. A gyógyszerekből, egyéb gyógyászati eszközökből lehet például arra következtetni, miképp teltek az utolsó napjai, az iratok és értékek felkutatása pedig azért nagyon fontos, mert az esetek többségében a teljesen magukra maradt emberek adósságot hagynak maguk után, amit valahogy törleszteni kell.”

Bujkálnak az adósság elől

A szakember elmondta, a végrendelet nélkül, magányosan elhunyt emberek esetében az egyik legnehezebb feladat az örökösök megtalálása. Előfordulhat, hogy valaki tényleg teljesen egyedül marad, de sokszor a családtagok, rokonok igyekeznek elrejtőzni, főleg, ha tudják, hogy hozzátartozójuk komolyabb adósságot halmozott fel, aminek törlesztésében senki sem szeretne részt venni.

„Az én feladatom annyi, hogy igyekszem minél több információt összegyűjteni, a családtagok megtalálása már a rendőrség dolga, amennyiben nem jelentkeznek maguktól. Nagyon gyakran előfordul, hogy valaki fölvesz egy komolyabb összegű hitelt, és a tulajdonában lévő lakást, autót, nagyobb értéket átíratja másnak a nevére, hogy ne lehessen tőle behajtani a tartozást. Ilyenkor meg kell keresni az új tulajdonost, illetve azt is vizsgálják a hatóságok, hogy mikor történt a hitelfelvétel, illetve a tulajdonjog átruházása, az adatokból meg lehet állapítani, hogy történt-e szándékos visszaélés.

Az ilyen tranzakcióknak általában írásos nyoma is van, pél­dául a levelezésekben, ezért kell lefoglalni a számítógépeket is. Már amennyiben azokat az érkezésem előtt nem vitték el. Egy tartozás akkor évül el és akkor vállalja át az állam, ha nem lehet olyan személyt találni, akitől jogszerűen behajtható a hiányzó összeg.”

Jäger hozzátette: ha valakinek adóssága van az állam felé, akkor a lakásából addig semmit sem lehet elvinni, amíg a hatóság nem mérte fel az elhunyt anyagi körülményeit. „Sokan nincsenek ezzel tisztában, aztán vannak olyanok is persze, akik tudják ezt, és igyekeznek gyorsan minden mozdíthatót megszerezni, hogy ne találjunk semmit. Ellenük gyakran utólag indul nyomozás, és nagyon meglepődnek, amikor egyszer csak becsöngetnek hozzájuk a rend­őrök.”

Dania Jäger a lakások átvizsgálása során alapos munkát végez, az évek alatt összegyűjtött tartalék készpénzt a legkülönbözőbb helyekre rejtik az emberek. „Minden dobozt, vázát meg kell nézni, a könyveket is átlapozom, de találtam már papírpénzt zacskóba csomagolva a WC-tartályban is. Egy berendezett, két és fél szobás lakás átkutatása általában 5-6 órát vesz igénybe. Az ékszereket is összegyűjtöm, ezek értékét szakember becsüli fel.”

Csak lement cukorért

Persze nem csak békés tárgyak lapulnak az „árván maradt” otthonokban, Dania Jäger egyik legijesztőbb emléke, amikor az egyik elhunyt lakásában forgótáras pisztolyt talált a fiókban. „Nem vagyok fegyverszakértő, ráadásul félek is a fegyverektől, mivel a dokumentumok, számlák között sem találtam semmilyen informá­ciót a pisztolyról, a törvény szerint értesítenem kellett a rendőröket. A kiérkező járőrök megállapították, hogy nem élesfegyverről volt szó, csak egy gázpisztoly, ami nem engedélyköteles, ezért nem volt vele további tennivaló. Működő lőfegyver esetén, ha nem találjuk meg az engedélyt, akkor a rendőrség lefoglalja és nyomozást indít, hogy megállapítsa, hogyan került a lakásba.”

A szakember elmondta, többször került olyan helyzetbe, hogy valaki teljesen váratlanul, például balesetben hunyt el. Ilyenkor elmondása szerint még szinte „élt” a lakás, bevetetlen ágy, mosatlan edények a konyhában utaltak arra, hogy az áldozattal hirtelen történt valami szörnyűség. „Ezek az esetek mindig nagyon megviselnek, a legsokkolóbb az volt, amikor egy 72 éves, egyedül élő férfi a szemközti üzletbe ment le cukorért, azonban elütötte egy autó és meghalt. A lakásában a nyomokból lehetett arra következtetni, mi történt. A nappaliban az asztalon ott állt a kávéscsészéje benne a kávéval, mellette egy péksütemény darabja és az üres cukrosdoboz. Egy-egy ilyen eset feldolgozása hosszabb ideig is eltart, amikor ennyire közel kerülök valakinek a sorsához.”

Ha egy kormány a sajátjaként tekint a közvagyonra, és hosszú évek izzadságos innovációja után megoldja, hogy a kincstári javak közalapítványokba olvadva elveszítsék közpénzjellegüket, akkor nagyjából semmin sem érdemes csodálkozni. Innentől semmi sincs biztonságban: egyaránt igaz ez a balatoni szabadstrandokra, a Fertő tó természetvédelmi területére, a Velencei-tó élővilágára: bárhol megjelenhet az állam retkes keze. Annak, hogy az erdőt vagy szigetet lezáró sorompó, vagy a közvagyon használatáért szolgáltatás nélkül sarcot szedő jegykiadó automata jelzi a hatalom határátlépését, nem lesz jelentősége. Magyarországon ma egy politikai tábor dönti el, mi jogszerű és mi nem, és a károkozás előtti állapotot egy jogállami kormány sem tudja mindenütt visszaállítani. A diktatúrák sokba kerülnek, meg kell fizetni az árukat, summáz beszélgetésünkben Fleck Zoltán jogszociológus.