válság;Románia;kormányzat;

- Sokrészes politikai szappanopera

Megingott a rendszerváltás utáni 18. miniszterelnök pozíciója, s vele a kormányé is. Váratlan fordulat: Florin Citu körvonalazódó bukása mögött saját pártja sejlik fel.

Egy hét alatt két ügyet hozott nyilvánosságra a magánkézben lévő Mediafax hírügynökség a 49 éves Florin Citu miniszterelnök múltjából. Először azt, hogy húsz évvel korábban, amerikai diákévei idején ittas vezetésen kapta az amerikai rendőrség, ami ezer dolláros bírságot és két nap fogdát jelentett. Citu, bár tettét elismerte, három napig kerülte a médiát, majd múlt szerdán állt ki csak a nyilvánosság. Jelezte, hogy nincs szándékában lemondani ifjúkori „sajnálatos botlása” miatt, ami Romániában eleve csak kihágásnak minősült volna.

Erre a Mediafax vasárnap újabb dokumentumot publikált, ezúttal egy bírósági ügyiratot, miszerint Citut 2008-ban egy amerikai végrehajtó cég beperelte Iowa államban. 9755 dollárt akartak kifizettetni vele, amiért állítólag nem törlesztette a Maryland National Banknak 6700 dolláros tartozását. Az alperest azonban nem találták, s hét hónap elteltével a bíróság „ideiglenesen” elutasította a keresetet, a végrehajtó cég pedig nem indította újra az eljárást.

A politikai támadások kereszttüzébe került miniszterelnök állítja, ő nem tudott a keresetről, amiről őt soha nem értesítették, és így nem is tudja, miről van szó. 

A tényleges gond nem is a miniszterelnök ifjúkori botlása, hanem az, hogy Romániában büntetett előéletű személy nem lehet miniszterelnök. Többek között saját pártja, a jelenlegi hárompárti kormánykoalíció vezető ereje, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) az egyik hangadója annak a - korábban a szociáldemokraták (PSD) ellenzékének számító - tábornak, amelynek jelszava a „Büntetlenek nélkül az államigazgatásban/Fara penali!”. Ezen előírás miatt nem lehetett miniszterelnök 2002-ben Liviu Dragnea akkori PSD elnök is.

A botrány kirobbanása után adódott a kérdés, tudott-e a régi amerikai ügyekről a Citut kormányfőnek jelölő Klaus Johannis köztársasági elnök és a PNL? Bár az államfő nem nyilatkozott, a több mint egy hete zajló cirkusz során kiderült, hogy Citu senkinek sem szólt, ami megkérdőjelezi a tavaly decemberi beiktatása óta egészen népszerűvé vált miniszterelnök hitelességét és veszélyezteti a hárompárti kormánykoalíciót.

A zöld-liberális USR-PLUS szövetséggel eleve sok a súrlódása a PNL-nek, ellentétben az RMDSZ-el, amely hozzá hasonlóan jobbközép párt és az Európai Néppárt tagja. Hétfőn koalíciós egyeztetést tartottak, ami után Kelemen Hunor RMDSZ elnök úgy nyilatkozott, hogy a miniszterelnök több mint 20 évvel korábbi személyes ügyeinek nincs relevanciájuk a jelenlegi kormányzás tekintetében. Az USR elnök Dan Barna sem kérte Citu lemondását, a PLUS elnöke, Dacian Ciolos volt kormányfő, jelenlegi EP-képviselő, a Renew Europe liberális EP-frakció vezetője azonban már kevésbé „megértő”, szerinte a kormányfő múltbeli ügyei a kormány hitelét rontják.

A történet azért is pikáns, mert ezek az ügyek nem parlamenti választási kampányban, hanem a PNL hónapok óta egyre látványosabban durvuló elnökválasztásának finisében buktak ki . A versenyben Citu ellenfele a volt miniszterelnök, Ludovic Orban, a PNL mostani elnöke.

Citu az Orban-kormány pénzügyminisztere volt, a nagypolitikában gyakorlatilag ismeretlen, kompromisszumos jelöltként lett miniszterelnök, miután a PNL igen rosszul szerepelt a választásokon és a nagyobbik koalíciós partner, az USR-PLUS sem lelkesedett Orbanért. A PNL-t valójában irányító, de tisztsége miatt elvben független Klaus Johannis kedvence azonban Orban, aki reménykedhetett abban, hogy párton belüli győzelme révén visszaszerezheti a miniszterelnöki bársonyszéket. A fejlemények azonban nem kedveztek neki, a fiatalos, reformpárti Citu a párton belül is egyre nagyobb tábort állított maga mögé.

Bárhogy is végződik a szeptemberi pártelnök választás, a PNL szakadása és a kormány bukása körvonalazódik. Románia ugyanis e tekintetben világrekorder. A rendszerváltás óta eltelt 30 évben 18 kormánya volt az országnak, és csupán három töltötte ki négy éves mandátumát. Az utóbbi 12, de főképp 8 évben gyakorlatilag állandósult a politikai válság: két mandátum alatt nem 2, hanem 12 kormány volt Romániában. Az átmeneti, ügyvivő kormányfőket is számítva  2012 februárja óta 15 miniszterelnök váltotta egymást Bukarestben és már kétszer volt rá példa, hogy saját miniszterelnökét buktatta meg egy párt. Ez eddig a szociáldemokrata PSD szokása volt, ám most ugyanerre a mutatványra készül jobboldali riválisa is.

A tálibok a szebbik arcukat mutatják, a nemzetközi közösség pedig vevőnek mutatkozik erre. Washington még diplomáciai elismerésüket sem zárta ki. Sok afgán viszont nem hisz nekik.