Kaotikus, szívszorító és tragikus jelenetek zajlottak le a kabuli nemzetközi repülőtéren, miután a tálibok meghódították az afgán fővárost és az egész országot. Már vasárnap estére civilek ezrei törtek be a kifutópályákra abban bízva, hogy felkapaszkodhatnak egy felszálló utasszállítóra és így kijuthatnak az országból. Beszámolók szerint egyes gépekről úgy kellett lerángatni az embereket, mert túlterheltség miatt nem tudtak felszállni. A reptér biztonságát felügyelő NATO felfüggesztette a polgári légiközlekedést, miután a légikikötő elleni támadásról érkeztek jelentések. Ennek ellenére rengetegen éjszakáztak a betonon és reggelre még többen érkeztek, videók tanúsága szerint előfordult, hogy emberek tülekedtek és kapaszkodtak fel kétségbeesésükben egy földön veszteglő gépre, hátha az mégis felszáll. Délelőttre azonban szertefoszlottak a remények, az afgán polgári légiirányítás azt tanácsolta a polgári repülőjáratoknak, kerüljék el az ország légterét.
A zűrzavar idővel a reptér katonai részére is átterjedt, az amerikai csapatok figyelmeztetésként többször is a levegőbe lőttek, sokan ugyanis megrohanták azokat a katonai gépeket, amelyek a külföldi diplomaták és állampolgárok, valamint a NATO-csapatokkal együttműködő afgánok evakuációját végzik. A felfordulásnak áldozatai is vannak: legkevesebb heten vesztették életüket, feltételezések szerint agyontaposták őket, de haláluk körülményei egyelőre tisztázatlanok. A felbolydult sokaságot még a katonák figyelmeztető lövései sem józanították ki, egy videó tanúsága szerint százak rohantak egy felszállni készülő amerikai csapatszállító mellett, néhányan meg is próbálták felmászni a repülő valamely részére. Egy másik felvétel tanúsága szerint legalább két embernek sikerült feltornásznia magát, hogy aztán lezuhanjanak a levegőbe emelkedett gépről.
Átmenetileg az evakuációt is leállították, hogy feloszlassák a kifutópályán összegyűlt tömeget. A kabuli reptérre vezényelt amerikai kontingens mindazonáltal mindent elkövet azért, hogy gyorsítsa az elszállítást. Washingtoni közlés szerint az amerikai nagykövetség teljes személyzete és a nyugati diplomaták zöme már elhagyta Kabult. A külföldi erőknek segítséget nyújtó, súlyos fenyegetettségnek kitett afgánok közül azonban még tízezrek maradtak az országban, sokan közülük a fővárostól távol tartózkodnak, mivel tucatnyi tálib ellenőrzőponton kellene keresztülverekedniük magukat a kabuli reptérig. Németország szerint nem világos, meddig működhet még a légikikötő, pedig Angela Merkel német kancellár elmondása szerint Berlin még legalább 10 ezer veszélyben lévő afgán civilt szeretne kimenekíteni.
Az Egyesült Államok, illetve további 69 ország közös közleményben szólította fel az iszlamistákat, biztosítsanak szabad eltávozást mindenkinek, aki el akarja hagyni Afganisztánt - a felhívásra a tálibok egyelőre nem reagáltak.
Győzelmi mámorban az iszlamisták, félelemben a lakosság
“Gratulálunk ezért a nagyszerű győzelemért az egész afgán nemzetnek, különösen Kabul lakóinak és a mudzsahedeinknek” - jelentette ki videóüzenetben Abdul Gáni Baradar molla, a tálib mozgalom alapítója és második számú vezére harcostársai oldalán. Az iszlamisták hétfőre kihirdették győzelmüket és a háború végét, miután parancsnokaik az előző este bevonultak az elnöki palotába. A létesítményt a szélsőségesek komolyabb összecsapások nélkül foglalták el, ahogyan Kabul és Afganisztán nagy részét is. Beszédében még Baradar is meglepettségének adott hangot, hogy ilyen könnyen átvették az irányítást az ország felett. “Váratlan utat jártunk be, olyan helyzetbe kerültünk, amire soha nem is számítottunk. Allah megadta nekünk a győzelmet, ami példátlan a világtörténelemben, ezért köszönetet kell mondanunk neki” - fogalmazott a molla, aki azt ígérte: a mozgalom a nemzet jobbítására, az afgánok életkörülményeinek javítására fog törekedni.
A lakosság azonban nem igazán bízik a tálibok mézes-mázos szavaiban, általános a félelem, hogy a 2001 előtti brutális rémuralom tér vissza az országba. Akkoriban a szélsőségesek az iszlám törvénykezés, a sária legszigorúbban vett értelmezésén alapuló jogrendet vezettek be: a nők jogait erősen korlátozták, a vallási vagy világi törvények megsértőire pedig kövezés, korbácsolás, csonkítás vagy akasztás várt. A közelmúltbéli tapasztalatok alapján okkal rettegnek az emberek -jelentések szerint sok, az iszlamisták által nemrég elfoglalt vidéki településeken már megfosztották a nőket alapvető jogaiktól, még az otthonaikat is kizárólag férfi családtagjaik kíséretében hagyhatják el. A nagyvárosokban egyelőre valamelyest jobb a helyzet, ott a nőket egyelőre bizonyos munkakörökből eltiltották, a New York Times szerint ezenfelül Kunduzban például az alkoholos italok árusítását is beszüntették. Az afgán közvélemény véres leszámolásoktól is tart, hiába ígértek a tálibok amnesztiát azoknak, akik a korábbi államhatalommal vagy a külföldi erőkkel együttműködtek. Ez sem alaptalan, hiszen az ország más részeiből érkeztek hírek ilyesfajta megtorlásokról, sőt egyes hírek szerint az iszlamista harcosok már Kabulban is elkezdték a "kollaboránsok" utáni hajtóvadászatot.
Az tálibok egyelőre nem hirdették ki a hatalomátvételt. A mozgalom egyik szóvivője, Mohammed Naím az Al-Dzsazírának adott interjújában arról beszélt, hogy véget ért a háború, és elérték, amit akartak - “felszabadították” hazájukat és népüket. Hangsúlyozta: nem fogják hagyni senkinek, hogy mások elleni támadás előkészítésére használja Afganisztán területét, békés kapcsolatokra törekszenek a többi országgal és nem akarnak nemzetközi elszigeteltségben kormányozni. Naím azt mondta, hamarosan bemutathatják az új államrendszert, de a kormányalakítással megvárják a külföldi erők távozását. Egy másik szóvivő, Mohammad Szuhail Sahín az AP-nek elárulta, hogy egy nyitott, “inkluzív” iszlám kabinet létrehozását tervezik. Vélhetően ez egy átmeneti kormány lesz, amelyben más politikai erők is helyet kapnak, hogy rajtuk keresztül legitimálják magukat a tálibok a nemzetközi közösség szemében.
A világi kormány teljesen összeomlott, miután vasárnap Asráf Gáni elnök lemondott és külföldre menekült. A hazájában gyávának kikiáltott politikus Facebook-bejegyzésében azzal magyarázta tettét, hogy el akarta kerülni a vérfürdőt. Példáját alelnökök és más kabinettagok is követték, illetve a hírek szerint az ügyvezető védelmi miniszter, Biszmilla Hán Mohamadi is távozott családjával, pedig ő előzőleg élesen bírálta Gánit, amiért menekülőre fogta. A tárcavezető vasárnap még azt ígérte, hogy a biztonsági erők nem fogják harc nélkül feladni Kabult, amíg nincs megállapodás a békés hatalomátadásról, ám ebből semmi nem lett - a rendőrök és a katonák egyszerűen elhagyták az állásaikat, a tálibok pedig bevonultak a fővárosba.
Nem minden vezető afgán politikus menekült el ugyanakkor, Abdulla Abdulla, a világias kabinet második embere, egyben a béketárgyalásokért felelős Nemzeti Megbékélési Tanács elnöke, Hámid Karzai volt államfő és Gulbuddin Hekmatjar egykori hadúr megalakított egy úgynevezett átmeneti tanácsot, amely a rendezett hatalomátadást hivatott biztosítani. A tálibok feltételezhetően ezzel a trióval folytatnak tárgyalásokat az átmeneti kormányról.
