Egyre elkerülhetetlenebbnek látszik az Asráf Gáni vezette világias kormány összeomlása Afganisztánban, miután huszonnégy óra leforgása alatt az iszlamista tálibok bevonultak az ország második és harmadik legnépesebb városába, Kandahárba és Herátba. A szélsőségesek lendületes offenzívájukkal múlt péntek óta a tartományi központok több mint felét elfoglalták. A biztonsági erők az esetek egy részében ellenállást sem tanúsították, megfutamodtak vagy megadták magukat.
A kapitulációk mögött az áll, hogy a kormányerők papíron ugyan több mint háromszoros létszámbeli fölényben vannak, ám az amerikai és NATO-csapatok folyamatban lévő kivonulása, az elmúlt hetek harctéri vereségei teljesen demoralizálták őket. Ahogyan nyugati elemzők és diplomaták, úgy az afgán katonák körében is mind többen veszik biztosra a tálibok győzelmét. Jól illusztrálja a problémát az a történet, amely egy az észak-afganisztáni Kunduz melletti támaszponton állomásozó afgán tiszt idézett fel a Washington Postnak. Elmondása szerint egysége egyik tagjának panaszkodott arról, hogy a tálib harcosok a kapuknál vannak, ám senki nem veri vissza őket. “Testvérem, ha senki nem harcol, akkor én miért harcoljak?” - válaszolta bajtársa, aki nemsokkal ezután civil ruhákba öltözött és elmenekült a városból. Később az egész hadosztály megadta magát, átadva a bázist, illetve az ott található harci terepjárókat, fegyvereket és készleteket az iszlamistáknak.
Továbbra sem látszik, hogy mivel lehetne megfordítani a konfliktus menetét. A kabuli kormány és az Egyesült Államok egyaránt tanácstalan. Habár az afgán belügyminiszter, Abdul Satar Mirzakval tábornok, szerdán az Al-Dzsazíra hírtelevíziónak adott interjújában háromfázisú tervet vázolt fel az tálibok visszaverésére, annak egyelőre az első pontját - a szélsőségesek előretörésének megállítását - sem voltak képesek teljesíteni. Az amerikai elképzelések is ugyanolyan hatástalannak bizonyultak: Washington hiába fenyegeti diplomáciai elszigeteléssel az iszlamistákat, a harctéren sikert sikerre halmozó vallási fundamentalisták elengedik fülük mellett az erről szóló nyilatkozatokat.
Az instabil helyzetre tekintettel az Egyesült Államok és több nyugati ország is Afganisztán elhagyására szólította fel állampolgárait. Kabul ostromára készülve Dánia és Norvégia a nagykövetsége bezárása mellett döntött, Németország minimálisra csökkenti diplomatái számát és más külképviseleteken is részleges evakuációt rendeltek el. A NATO tagjainak nagykövetei tegnap Brüsszelben tanácskoztak, hogy koordinálják az ezzel kapcsolatos lépéseket. A kimenekítés biztosítására az amerikai hadsereg 3 ezer, a brit további 600 katonát vezényel átmenetileg Afganisztánban - majdnem annyit, mint amennyit május óta kivontak az országból.
A szabadságát csütörtökön megkezdő Joe Biden amerikai elnököt hazájában heves bírálatok érik, mondván az általa elrendelt augusztus végéig tartó kivonulás a felelős a tálibok térnyeréséért. Mitch McConnell a szenátus republikánus frakcióvezetője szerint Biden politikája a dél-vietnami Saigon elesténél is kínosabb megaláztatás felé sodorja az Egyesült Államokat.
Az európai döntéshozókat inkább a konfliktus következményei foglalkoztatják, jelentős részük kimondva-kimondatlanul a 2015-öst idéző, újabb menekülthullámtól tart. Niels Annen német külügyi államtitkár szerint naivság lenne azt hinni, hogy az afganisztáni eseményeknek nem lesz befolyása a migrációra. “Németországban is érezni fogjuk a hatását, még ha nem is a következő hetekben” - nyilatkozta a Funke Mediengruppe lapcsoportnak. Az ENSZ becslése szerint legkevesebb félmillióan menekülhetnek el Afganisztánból az elkövetkező időszakban, ha tovább romlik a biztonsági helyzet.
