Matthias von Appen tetőfedőként dolgozott. A 28 éves férfi sosem félt a magasságtól, imádta az olyan extrém sportokat is, mint az ejtőernyős ugrás és a bungee jumping. 2019. október 22-én a napi munka végén észrevette, hogy egy szerszámot a tetőn felejtett. A munkáját mindig biztosítókötéllel végző fiatalember ezúttal nem kötötte be magát, amikor visszament a szerszámért. Megcsúszott, nyolc méter magasságból zuhant le. Életét munkatársa mentette meg, akinek sikerült a mentők kiérkezéséig újraéleszteni őt. Súlyos tüdő- és koponyasérülésekkel került kórházba, életmentő műtétet hajtottak végre rajta, utána mesterséges kómában tartották.
Barátnőjével, Tamara Erxlebennel tizenegy éves koruk óta ismerik egymást, akkor kerültek egy osztályba az általános iskolában. Bár később eltávolodtak egymástól, öt éve megint találkoztak, és azóta egy párt alkotnak. „Szörnyű volt, amikor először megláttam a kórházban, mindenhol csövek lógtak ki a testéből, ilyet korábban csak a tévében láttam, de a valóságban sokkal megrázóbb” – mondta Tamara a német RTL televízióban.
Tamara és az édesanya, Gabi Riedemann mindennap bementek Matthiashoz a kórházba és egyfolytában beszéltek hozzá. „Amikor felébredt a fiam a kómából, kezdetben csak nyitva volt a szeme, de nem látszott rajta, hogy érzékeli a jelenlétünket. Aztán egyik nap elkezdett a szemével követni minket – felemelő pillanat volt, én úgy tartom nyilván, hogy ekkor jött vissza az életbe” – emlékezett Gabi.
Matthias állapota szépen javult, egy idő után már a fejét is el tudta fordítani a hang irányába, aztán közbeszólt a koronavírus, 2020. március 12-én felhívták az édesanyát, hogy látogatási tilalom lépett életbe, nem mehet be a kórházba a fiához. „ Azt gondoltam, ez nem lehet igaz, elárulva, becsapva éreztük magunkat Tamarával, miközben az eszünkkel persze tudtuk, hogy ezzel Matthiast akarják megvédeni a fertőzéstől.”
Három hónappal később, június közepén enyhítettek a szigoron, hetente egyszer két órát lehetett látogatni Matthiast, de csak egy személyt engedtek be – és mindig ugyanazt. Gabi átengedte ezt a lehetőséget Tamarának. „Nehéz döntés volt, de úgy láttam, Tamara jelenléte többet segít Matthiasnak, és ez számított. Minden látogatás alkalmával Tamara a telefonjával fotókat, videókat készített, így én is pontosan tudtam, mi van a fiammal.”
Tamara átalakította az életét, mindent Matthiashoz igazított. „Sokan azt mondták, hogy feladom az életem, de ez nem igaz, csak másképp élem, mint eddig, feladásról szó sincs, ellenkezőleg, új élményeket szerzek.”
Az anya el akarta engedni a barátnőt
Matthias édesanyja nem akarta, hogy a fiatal lány feláldozza az életét a fiáért. „Többször mondtam neki, Mara, olyan fiatal vagy még, nem tudhatod, mi lesz ennek a vége, menj nyugodtan, alapíts családot és Matthias maradhat a barátod, nem kell megszakítani vele a kapcsolatot, de hallani sem akart erről. Nagyon féltem attól, hogy Tamara nem fogja bírni és összeroppan, annyi szeretetet és erőt ad mindennap. Azt gondoltam, nem lehet elvárni tőle, hogy feladja a jövőjét Matthiasért, lelkifurdalásom volt azért, mert Tamara nem élheti úgy az életét, mint más fiatal.”
„A balesete óta tudom, hogy nem lesz semmi sem úgy, mint régen, az a Matze nem jön vissza, aki régen volt, helyette lesz egy másik, csodálatos Matze, korlátozásokkal – reagált Tamara. – Azt nem tudni, hogy ezek milyen mértékűek lesznek, majd meglátjuk. Voltak nehézségek, például, amikor látszott Matzén, hogy szeretett volna megcsókolni, de nem tudott. Áthidaltuk a problémát, kialakítottuk a saját egyezményes jelünket, és csókolok én, amikor szeretné. Minden más, mint a baleset előtt volt, de nem rosszabb. Ezt a kívülállók nehezen értik meg, pedig rendszeresen élünk át csodálatos élményeket, nagy előrelépéseket, és néha persze visszaeséseket is. Ki hitte volna például akár fél évvel ezelőtt is, hogy Matze képes lesz segítség nélkül ülni és hajtani a kerekesszékét? Pedig most már ez is megy neki, ő egy igazi harcos, aki sosem adja fel, én sem tehetem meg ezt. A szerelem minden akadályt képes legyőzni. Nekem Matze az Igazi, ezen nem változtat semmi.”
Matthias édesanyja szeretett volna a családi házához hozzáépíteni egy lakrészt a fia számára, de erre nem kapott engedélyt az illetékes hatóságtól. Ezért úgy döntött, lebontatja a házát és teljesen újat építtet, amely akadálymentesített lesz, hogy Matthias gond nélkül tudjon közlekedni benne, ha hazaengedik a rehabilitációs klinikáról.
