Tudomány;WADA;Tiszeker Ágnes;géndopping;

- Géndoppingolás bizonyítékok nélkül

Néztük az olimpián egyes sportolók kiugró teljesítményeit, de vajon tiszták-e az eredmények? A feltételezések szerint Tokióban már génmódosított versenyzők is rajthoz állhattak, de a bizonyítás egyelőre még lehetetlen.

A WADA, a Doppingellenes Világszervezet már 2003-ban betiltotta a génterápiás teljesítményfokozó módszereket, 2018-ban tovább lépett: felvette a feketelistára a génmódosított sejtek és a genomszekvenciák bármilyen mechanizmussal - például a CRISPR - történő megváltoztatását, beleértve a génszerkesztést és a különféle géntranszfer-technológiák használatát.

Tiszeker Ágnest, a Magyar Antidopping Csoport vezetőjét arról kérdeztük, van-e reális esélye annak, hogy Tokióban szerepelhetett olyan sportoló, aki valamilyen géndoppingot alkalmazott. - Ennek megállapítása nehéz, a tiltólistán fenn vannak a genetikai teljesítményfokozó módszerek, de az, hogy a napi rutinban hogyan lesz lehetséges ezeket megfogni, kimutatni, azt egyelőre nem lehet tudni, bizonyított génmódosítás miatti doppingvétséget még nem láttunk. (Mario Thevis, a kölni Testnevelési Egyetem doppingmegelőzéssel foglalkozó kutatója nemrég olyan tesztet mutatott be, amelyik egerekben akár nyolc órán át is képes kimutatni a CRISPR/Cas9 génszerkesztésnél használt Cas9 fehérje jelenlétét - szerk.) De van tudomásom róla, láttam is ilyen esetet, ami EPO-termelő géneknek a bejuttatásának manipulálása volt, nagyon hasonló a bejuttatás technikája ahhoz, ahogyan most bizonyos COVID-oltások (AstraZeneca, Szputnyik V) folynak. Egy legyengített, enyhe influenzás, náthás tüneteket okozó vektorvírussal mintegy megfertőzik a szervezetet. Ez a vírus egy olyan genetikai parancsot juttat a szervezetbe, amely minél több mellékvesekéreg-hormon - egyébként a vesék által is termelt - (EPO) szintetizálására készteti a szervezetet, amely azután új vörösvértestek előállítására készteti sportoló csontvelőállományát. Ezzel oxigénfelvevő-szállító-képessége megnövekszik, akár 10-20 százalékkal is. Állóképességi sportok űzői, kerékpárosok háromhetes versenyeken, úszók profitálhatnak ebből. Lényeg, hogy a genetikai parancs nyomán a saját EPO-termelése kezd el nőni a sportolónak. A kérdés, hogy mennyivel nő a tromboembóliás, érrendszeri mellékhatások szövődmények kockázata. Az AstraZeneca-oltások esetében láttuk, megnőtt a trombózis, az embólia kockázata. Hangsúlyozandó, nem a vírus jelenti a veszélyt, hanem a parancs a fokozott hormontermelésre, és maga a megemelkedett EPO szint következménye, ami azt eredményezheti, hogy vérrögök képződnek – magyarázta a szakember.

Kariem Hussein, a 400 méteres gátfutás 2014-es Európa-bajnoka doppingvétség miatt nem vehetett részt a tokiói olimpián

Úgy tűnik, a sportolók vállalják a kockázatot, de valóban tisztában vannak a veszélyekkel? - Azt látom, bár nagyon jól tájékozottnak gondolják magukat, a legtöbb esetben fogalmuk sincs, milyen hatással bírnak azok a szerek, amiket alkalmaznak. A hirtelen szívmegállás, a sportolói EPO-halál közismert fogalom, sajnos elég gyakran történik, az esetek elég nagy port vernek fel. A nagy probléma a fokozott EPO-termeléssel az, hogyan lehet leállítani. Ha valaki kívülről, szintetikus EPO-t visz be, komoly az esélye a lebukásra, de az egyszer kiürül a szervezetéből. A genetikailag módosított EPO-termelést viszont nem tudjuk, hogyan lehet leállítani. Ha vége a Tour de France-nak, vagy 40 éves korban a sportolói pályafutásnak, a termelés tovább folyik. Mivel ezek tiltott módszerek, erre egyrészt nincsenek orvosi kutatások, másrészt nincsenek évtizedekre visszanyúló tapasztaltok sem: lehet mondani, emberkísérletek folynak. Jelenleg kutatják, hogyan lehet a vektorvírusokat kimutatni. De a hordozónak használt vírusok elég elterjedtek, tehát ha valakiben található egy náthát okozó vírus, az még nem jelenti azt, génmódosítás céljából került a szervezetébe. Az a baj, hogy a doppingolások esetében a gyanú és a bizonyíthatóság nagyon messze van egymástól. Most is van több olyan sportoló, akire érdemes lenne odafigyelni, de ez kevés. Vizsgálni kell, minél többször, minél többféleképpen. Azonban egyértelműen, kétségbe vonhatalanul bizonyított géndoppingolásos esetről nem tudok, de könnyen lehet, hogyha lesz egy megbízható módszer a jövőben, az tíz évre visszamenőleg – ennyi ideig kell őrizni a levett mintákat – bizonyos sportágakban erőteljesen átrendezheti az éremtáblázatot - moindta lapunknak Tiszeker Ágnes.

Jelenleg csak nagyon szűk rétegnek lehet anyagi lehetősége a géndoppingra és sajnos a doppingellenőrzéseknél ma még csak azt látjuk, hogy a saját EPO szint nagyon magas, de hogy mi ennek az oka, azt nem. A mérés nehézségét a géndopping legnagyobb előnye adja, nevezetesen az, hogy a manipuláció ellenére a mérésnél a szervezet saját teljesítményét látjuk. Nehéz lesz, meghúzni a határt egy speciális egyéni biológiai variáció - valakinek veleszületett adottsága a magas hemoglobin- és hematokrit szint-, és a génmanipulációval elért eredmények között. Ezért kell egy jó és megbízható kimutatási módszer, de ez még a jövő zenéje. ami arra utalhat, hogy valamit kell a háttérben keresni – tudtuk meg végül az Antidopping Csoport vezetőjétől.

A CRISPRAz utóbbi évek egyik legizgalmasabb és legjobban fejlődő területe a génszerkesztés, azon belül is a CRISPR technológia térhódítása. Jelentőségét az is mutatja, hogy 2020-ban Jennifer A. Doudna amerikai és Emmanuelle Charpentier francia kutatók nyerték el a kémiai Nobel-díjat a CRISPR/Cas9 genetikai olló kifejlesztéséért. Idén június végén amerikai kutatók pedig már egy olyan tanulmányt publikáltak, amelyben az eljárással sikerült egy ritka genetikai eredetű betegség, a transztiterin amiloidózis kezelése, ráadásul bebizonyították, hogy a CRISPR/Cas9 injekció formájában is bejuttatható a véráramba. Ez rengeteg akadályt megszüntet a génszerkesztés gyakorlati alkalmazása előtt - írja a Qubit. Greg Neely, a Sydney Egyetem funkcionális genomikával foglalkozó szakértője úgy vélte, hogy épp a CRISPR lehet a genetikai dopping legvalószínűbb módja. Egerekkel és sejtekkel végzett kísérletei azt mutatták, hogy a CRISPR/Cas9 segítségével sokkal egyszerűbb kiiktatni egy gént és precízen újraprogramozni egy nukleotidot, mint bázisszerkesztéssel – ez a módszer a DNS vágása helyett az egyik DNS-bázist közvetlenül egy másikká változtatja át a gén többi részének károsítása nélkül – vagy az újnak számító prime editing technológiával, amely a DNS mindkét szálának elvágása helyett csak az egyiket módosítja. Neely szerint mindenesetre ezeknek a technológiáknak a jelenlegi, alacsony hatékonysága miatt – a CRISPR, bázisszerkesztés vagy prime editing módszerrel megszerkesztett géneket csupán a sejtek töredéke tartalmazza – nehéz megjósolni, pontosan melyik módszer válik majd be a genetikai doppingra.

Szinte csak megbukni lehet. Ezt mutatják a számok is: a 2010-es évektől kezdődően egyre csökkennek a támadások.