Ettől a szezontól videóbíró segíti a labdarúgó NB I-ben a játékvezetők munkáját. A VAR-t már az előző bajnokságban be akarták vezetni, de ez több ok miatt – koronavírus-járvány következtében a bírók felkészítésének átmeneti szüneteltetése, a technikai rendszer közbeszerzési eljárásának elhúzódása – meghiúsult. A mostani bajnokságban már van VAR és az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy a sportág minden szereplőjének – játékvezetők, labdarúgók, edzők, nézők – hozzá kell szokniuk a működéséhez. Nem lehet azonnal örülni a gólnak, mert meg kell várni, hogy a videóelemzés során is mindent rendben találtak-e és az is előfordul, hogy egy-egy tizenegyes- vagy kiállításgyanús esetnél várni kell a felvételek értékelésére.
Külföldön gyakran bírálják a játékvezetőket azért, mert sokszor nem mennek ki a pálya szélére megnézni a visszajátszást, hanem elfogadják, amit a fülükre mondanak a VAR-szobából. A bírók szerint ezzel lehet csökkenteni a holtidőt a meccseken. Nálunk egyelőre úgy tűnik, a sípmesterek szeretnek saját szemükkel meggyőződni a vitatott esetekről, nehéz eltalálni az arany középutat, ami mindenkinek megfelel, de két forduló után ezt nem is lehet elvárni.
Az mindenképpen jó hír, hogy a kisbusz, ahol a videóbíró stúdióját berendezték, eddig minden helyszínre időben odaért és nem voltak technikai fennakadások sem. A magyar futballban ez is nagy szó, elég a gyirmóti reflektorok leállására vagy az MTK-pályára gondolni, utóbbi helyszínen azért lett gombás a stadionban használt angolnafű, mert nem tudott nyáron eleget relaxálni, mivel az Eb idején a francia válogatott edzett rajta. (Ez nem vicc, a kék-fehérek hivatalos honlapja írt erről.)
Ahogy külföldön, úgy itthon sem szüntet meg minden vitás kérdést a VAR. Az is természetes, hogy akik számára kedvezőtlen ítéletek születnek a videózás után, azok a pokolba kívánják az egész rendszert, az első fordulóban Horváth Ferenc, a kispestiek trénere, a másodikban Waltner Róbert, a ZTE szakvezetője volt elégedetlen a VAR-ral.
Magyarországon sem működik másképp a videóbíró, mint máshol, objektív esetekben – lesállás, gól, szabálytalanság helye (tizenhatoson belül vagy kívül) – kizárja a tévedés lehetőségét, a szubjektív szituációk azonban itthon is vitákhoz vezetnek. A kezezések megítélésében sosem lesz egyetértés, mert a szabály a játékvezetőre bízza a helyzet elbírálását. Magyar bajnokikon sajnos sokan – vannak edzők is – nem tudnak különbséget tenni az agresszív és durva játék között. Az eddig lejátszott meccseken rengeteg könyöklést lehetett látni, amit sajnos sokan agresszivitásnak hisznek, pedig ez durvaság, amit minimum sárga lappal kellene büntetni minden esetben. Ezen a téren sokkal elnézőbbek a magyar játékvezetők, mint külföldi kollégáik.
Lapunk írásban hétfőn megkereste a Magyar Labdarúgó-szövetséget (MLSZ), öt kérdést tettünk fel, kíváncsiak voltunk arra, az MLSZ-nek mik az eddigi tapasztalatai a VAR segítségével rendezett mérkőzésekről, azt is meg akartuk tudni, vajon a külföldi gyakorlathoz hasonlóan vannak-e a játékvezetéstől visszavonult, de nagy tapasztalattal rendelkező sípmesterek a videóbírók között? Érdekelt minket, hogy miért nem lehet tudni, ki működik közre egy-egy bajnokin videóbíróként, megbíztak-e külön vezetőt a videóbírók munkájának felügyeletével? Azt is megkérdeztük, van-e külön vezetőjük a videóbíróknak?
A szövetség válaszában azt írta, hogy a bajnokságban összesen 198 mérkőzést rendeznek, korai még értékelni az eddigi tapasztalatokat. Az MLSZ az UEFA irányelveit követve törekszik arra, hogy aktív játékvezetők dolgozzanak a VAR-kisbuszban is. A videóbíróknak nincs külön vezetőjük, a játékvezetői bizottság irányítja és felügyeli a munkájukat.
