A népszavazásra feltett kérdések nem szakmai jellegűek – állapította meg lapunknak nyilatkozva Báló Ottília, az érdi Fészek Gyermekvédő Egyesület igazgatója.
Janó Andorné, a székesfehérvári „Vigyázó kéz” Gyermekvédelmi Egyesület ügyvezetője sem gondolja, hogy „konkrétan csak a gyermekvédelem ügyét” szolgálja a tervezett népszavazás. Fontos téma, de nem a legfontosabb – jegyezte meg.
Orbán Viktor miniszterelnök a közelmúltban jelentette be, hogy a kormány úgynevezett gyermekvédelmi népszavazást kezdeményez. Az öt kérdés között szerepel: támogatja-e ön, hogy kiskorúaknak köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül „szexuális irányultságokat” bemutató foglalkozásokat tartsanak? Támogatja-e ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek? Támogatja-e ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
Maradva az utóbbinál: a Mérték Médiaelemző Műhely a közösségi oldalán hívta fel a figyelmet arra, hogy az Európai Unió irányelvei 1989 óta írják elő, ilyen tartalmakat kiskorúaknak nem lehet korlátozás nélkül bemutatni. Ezt az 1996-os és a 2010-es médiatörvény is részletesen szabályozta. A médiaelemző műhely szerint semmi szükség nem volt a homofób törvényre, és semmi szükség erre a népszavazásra.
A Népszava hétfői számában ismertetett felmérésében ugyanakkor a Publicus Intézet kimutatta, hogy a Fidesz-szavazók 55 százaléka szerint a népszavazás valóban a gyermekek védelméről szól. Az ellenzékiek túlnyomó többsége, 87 százaléka ezzel szemben pusztán politikai akciónak, a választási kampány részének tekinti a kormány kezdeményezését.
A Publicus felmérésében részt vevők csaknem harmada lehetségesnek tartja, hogy valaki azért lesz homoszexuális, mert ilyen tartalommal találkozik. Több mint 40 százalék létező veszélynek gondolja, hogy az óvodákban és az iskolákban a „többségitől eltérő szexuális irányultságot népszerűsítő propagandát” folytatnak LMBTQ-szervezetek.
Szerettük volna megtudni, mi a véleménye a leginkább érintett gyermekvédelmi szervezeteknek a referendumról. Négy szervezetnek küldtük el kérdéseinket, kettőtől kaptunk választ. Kiderült: a népszavazás bejelentése előtt a kormány egyiküket se kereste meg, és egyiküknek sincs tudomása arról, hogy bármely másik szervezettel egyeztetett volna.
Melyek azok a fontos gyermekjogi, gyermekvédelmi témák, amelyekről érdemes lenne népszavazást is rendezni? Báló Ottília, a Fészek Gyermekvédő Egyesület igazgatója a szociális és gyermekvédelmi ellátás szempontjából ilyen kérdésnek tartja, hogy támogatjuk-e a 2008 óta változatlan összegű családi pótlék és öregségi nyugdíjminimum emelését.
Janó Andorné, a „Vigyázó kéz” Gyermekvédelmi Egyesület ügyvezetője úgy ítéli meg, nem népszavazásnak kell szakmai kérdésekről döntenie, mivel az átlagembernek nincsenek konkrét, átlátható információi a hazai gyermekvédelemről. Erről a gyermekvédelemmel foglalkozó szakembereknek kellene konzultációt folytatni, majd törvényjavaslatot előterjeszteni: a családon belüli erőszak hathatósabb védelme, a gyermekbántalmazás ügyében a jelzőrendszer vagy például a védőnői jogok megerősítése érdekében.
Ami az örökbefogadásokat illeti: nem az a cél, hogy állami gondozásban maradjanak a gyerekek, hanem az, hogy bontsák le a gátakat annak hátráltatása elől – utalt egyebek mellett az ügyintézés lassúságára Janó Andorné. Az lenne a szakemberek és a jelenlegi hatalmat gyakorlók feladata – hangsúlyozta –, hogy minél kisebb korban kerüljenek örökbefogadó családba a gyermekek.
