Harminc éves történelmének legnagyobb negyed- és féléves nyereségéről számolt be a Mol pénteken közzétett, nemzetközi számviteli elvek szerinti, csoportszintű gyorsjelentésében. Magyarország legnagyobb, tőzsdei cégének lapunk által elsősorban követett, a tényleges eredménynek leginkább megfelelő nettó nyeresége a második negyedévben 186 milliárd forintra rúgott. Ezzel 12 éves rekord dől meg: utoljára 2009 második negyedéve hozott 179 milliárdot. Jellemző, hogy a tavalyi év hasonló, vírusválsággal terhes időszaka viszont még 42 milliárdos veszteséget mutatott. A 278 milliárdos első fél évi adat 15 éves csúcsdöntés. Utoljára ugyanis 2006 elején jött össze 201 milliárd. Pedig a tavalyi év hasonló időszakának 90 milliárdos vesztesége éppenséggel negatív rekordnak számított.
A cég és a tőzsdei befektetők által kiemelten figyelt, újrabeszerzési árakkal becsült, tiszta, kamat-, adófizetés és leírások előtti (EBITDA) eredmény a második negyedévben 263 milliárdot tett ki, ami tavalyhoz képest 130 százalékos emelkedés és szintén csúcsdöntés. Ennek első fél évi adata 463 milliárd, ami 52 százalékos éves ugrás. Ez utóbbi adat 1,56 milliárd dollárral egyenlő, amelynek tudatában a Mol 2,3 milliárd dollárról 3 milliárdra emelte eme nyereségtípusban kitűzött éves célját. (Ekkora EBITDA-nyereségcélt a Mol még sose tűzött ki maga elé célul.) A bevétel a második negyedévben 1435, az első fél évben 2540 milliárdra rúgott, ami 74, illetve 31 százalékos emelkedés a tavalyi év hasonló időszakához képest és egyaránt az elmúlt évtizedek harmadik legmagasabb adata.
A Mol válságálló, több lábon álló üzleti felépítése sikeresen haladt a járvány kihívásai között - vélekedett a jelentés kapcsán Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató. Kihasználták az elmúlt hónapok erős nyersanyagpiaci folyamatait. Kulcsfontosságú beruházásaikkal is nagyon elégedett, hisz a tervek szerint haladnak stratégiájuk megvalósításával a 2030 felé és azon túlra vezető úton.
A körülmények szerencsés együttállása vezetett az eredményugráshoz - vélekedett lapunk megkeresésére Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázpiaci elemzője. A kitermelés és a feldolgozás elvileg ellenérdekeltek: a magas olajárak ugyanis csökkentik a finomítói haszonkulcsokat és viszont. Most azonban az első fél év során a nyersolajárakkal együtt a belőle készített üzemanyagok világpiaci ára is kilőtt, mindkét üzletág nyereségességét megdobva. Bár a fogyasztói szolgáltatásoknak nevezett kiskereskedelem 68 milliárdos fél éves nyeresége most éppenséggel alacsonyabb a másik két üzletágénál, stabil növekedésével a leginkább válságálló lábnak mutatkozik. (Az általános árucikkek forgalma és nyeresége ma már alighanem elérte az üzemanyagokét.)
A petrolkémiai tevékenység kiemelkedő nyeresége elsősorban a - kínai kereslet miatti - európai nyersanyaghiányra vezethető vissza. Egyedül a központi gázvezetékrendszert képviselő FGSZ második negyedévi nyeresége csökkent, közel felére, mintegy 7 milliárdra. Itt fenyeget az orosz gáz Ukrajnából Szerbiába irányuló szállítási díjának kiesése, mivel októbertől az oroszok dél felől látják el Szerbiát (és akár Magyarországot is).
Felvetésünkre, miszerint évtizedes távlatban a mostani, hordónként 70-80 dolláros szintnél már álltak jóval magasabban is az olajárak, illetve a hazai, első fél évi üzemanyag-kereslet egyelőre a 2018-as szintet hozza, az elemző elismerte: az eredményugrásban szerepet játszhattak az elmúlt évek hatékonyságjavító intézkedései is. Ez arra utal, hogy az olajcsoportot jól irányítják, ami a nagyon jelentős környezetvédelmi átalakulási kihívások szempontjából is biztató lehet. Ebből az is következik, hogy a tovább javuló gazdasági helyzet még nagyobb eredményt hozhat. Az Erste elemzője szerint az olajcég éves szinten is rekordnyereséget érhet el. Ennek folytán az osztalék jelentős emelését sem zárja ki. Ez akár gyógyír is lehet a Mol-Új Európa Alapítványnak ajándékozott százmilliárdnyi Mol-részvény okozta részvényesi sebekre - fogalmazott Pletser Tamás.
