Nyugati országok és Izrael kereskedelmi tankerek elleni támadásokkal vádolják Iránt. Az atomalku újraélesztésére irányuló bécsi tárgyalások elakadtak. A perzsa állam immár az ötödik, minden eddiginél súlyosabb járványhullámot éli meg, a delta variáns elterjedése miatt már 40 ezer körül mozog a napi fertőzöttek száma. A gazdaság gyengélkedik, az infláció az egekben jár. Láthatóan kritikus pillanatokban teszi le ma elnöki esküjét a teheráni parlamentben a keményvonalas-ultrakonzervatív Ebrahím Raíszi. Az Ali Hamenei Legfelsőbb Vezető pártfogoltjaként számontartott egykori főbíró a várakozások szerint a kül- és belpolitikában is keményebb irányvonalat fog képviselni elődjénél, a mérsékelt-reformista Haszán Róháninál. Raíszi még át sem vette a kormányrudat, a nemzetközi közösség máris ízelítőt kapott a harcias hozzáállásból.
Múlt csütörtökön a világ egyik legforgalmasabb tengeri folyosóján, a Hormuzi-szoroson, dróntámadás ért egy izraeli üzemeltetésű tankerhajót, amelyben egy brit és egy román állampolgár is életét vesztette. Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Izrael egyaránt Iránt vádolta meg az akció végrehajtásával. Tegnapra virradóra újabb incidens történt a térségben: fegyveresek eltérítettek egy másik, bitument szállító tartályhajót, sajtóhírek a perzsa államhoz kötődő erőket sejtenek a háttérben. A teheráni rezsim viszont tagadta, hogy köze lenne a támadásokhoz. Mindazonáltal nem lenne meglepő, ha később mégis beigazolódna Irán érintettsége, elvégre az elmúlt években bizonyíthatóan hajtott végre támadásokat a Hormuzi-szoroson átkelő kereskedelmi hajók ellen - általában Izraelnek tulajdonított szabotázsakciókra válaszul. Az új, keményvonalas elnök beiktatását követően ez az árnyékháború fokozódhat, ami tovább ronthatja az atomalku újraélesztésének esélyeit.
A 2015-ben megkötött, a 2018-as amerikai kilépéssel fokozatosan szertefoszló többhatalmi nukleáris megállapodás helyreállításáról február óta tartottak egyeztetéseket Bécsben, ám azok június 20-án, hat tárgyalási forduló után megfeneklettek. Róháni utolsó, vasárnapi kormányülésen tett megjegyzése arra enged következtetni, iráni belpolitikai okok álltak a háttérben. A leköszönő elnök sejtelmesen annyit mondott, hogy “megállították őket”, mielőtt még elérték volna céljukat. A távozó kormány kezét vélhetően Ali Hamenei ajatollah kötötte meg. Egyes szakértők még a választások előtt azt találgatták, hogy Legfelsőbb Vezető Róhánival akarja-e lepapíroztatni az egyezséget, mivel a babérokat úgyis Raíszi arathatta volna le. Mostanra azonban biztossá vált, hogy az új elnöknek kell megtalálnia a közös nevezőt Amerikával. Ez azonban kemény diónak ígérkezik.
Az ultrakonzervatív elnöknek a diplomáciában alighanem szűk mozgástere lesz, kedvezőtlen nemzetközi megítélése miatt. Nyugaton (és részben hazájában is) háborús bűnösnek, hóhérnak tartják az 1988-as tömeges kivégzések előkészítésében betöltött szerepe, illetve a főbíróként elrendelt halálbüntetések miatt. Renoméját az is rontja, hogy kiüresített választási procedúrával, rekordalacsony részvétellel nyerte meg mandátumát.
Raíszi kényes helyzetét jól tükrözi, hogy az Európai Uniónak még magyarázkodnia kellett, amiért diplomatát küld eskütételére. Az Európai Külügyi Szolgálat politikai ügyekért felelős főtitkárhelyettese, Enrique Mora abban a reményben teszi tiszteletét a ceremónián, hogy jelenléte elmozdítja a holtpontról az atomalkuról szóló tárgyalásokat. Izrael azonban “szégyenletesnek” nevezte a gesztust a néhány nappal korábbi tanker elleni dróntámadás és az egykori főbíró múltbéli jogtiprásainak fényében.
