Elszálltak az árak az elmúlt hónapokban. Az infláció az egész világon egyre nagyobb aggodalomra ad okot úgy a közgazdászok, gazdaságpolitikusok, mint az egyszeri emberek köreiben. Ebből kiemelkedik Magyarország, ahol júniusban már 5,3 százalékkal emelkedtek az árak. Ez az ütem az EU-ban mért 2,2 százalék több mint kétszerese (nem beszélve az eurózóna 1,9 százalékos átlagáról), és Unió-szerte a legmagasabb. A kiugró hazai drágulás legalább egyik oka a határainkon kívül is fokozódó áremelkedés, amire még sok lapáttal rátesz a magyar gazdaságpolitika. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) sem sokat mismásol: a múlt héten másodszor emeltek kamatot. Így a jegybanki alapkamat a történelmi mélypontnak számító 0,6 százalékról 1,2 százalékra ugrott. Az MNB tart a másodkörös inflációtól, vagyis hogy a drágulás a gazdaság újraindulása után is a köztudatban marad. Márpedig most ez a helyzet: a GKI felmérése szerint az áremelési törekvés a kereskedelem kivételével mindenütt erősödött. Ráadásul a szándék így is ebben az ágazatban maradt a legerősebb. A közemberek félelmei erősödnek, pontosabban nagyon széles tartományban szórnak - hívta fel a figyelmet Németh Dávid, a K&H Bank elemzője. A lakosság 3-8 százalékot vár. Ennek felső értékére - egy 2020-as megugrástól eltekintve - utoljára 2012-ben akadt példa. Ha mindenki magas áremelkedést vár, önmagában nehezíti a folyamat kordában tartását – tette hozzá.
Az MNB ígérete szerint mindaddig emeli a jegybanki alapkamatot, amíg a lakosság drágulási félelmei meg nem nyugszanak – mondta Virág Barnabás alelnök a monetáris tanács múlt heti kamatdöntő ülése után. A jegybank nem számít az infláció gyors eltűnésére. Miközben a júniusi 5,3 százalék után a nyári hónapoktól már csökkenést várnak, az alelnök egyik idei hónapban sem számít 4 százalék alatti mutatóra. Miközben az MNB elvben három százalékot tartana kívánatosnak, az utóbbi évek során a célt már egy 2-4 százalékos sávban határozták meg. Ehhez képest idén a drágulás átlaga nemhogy a három százalékot, de a négyet is meghaladja, bő fél éven át elvétve a kigyengített célt is. A jegybank szerint a mutató 2022 elején csökken ismét négy százalék alá és a jövő év közepén éri el a három százalékot, kizárólag a jegybank lépései következtében – fejtette ki Virág Barnabás, további kamatemelések lehetőségére utalva.
Németh Dávid szerint ez utóbbi jelzés a következő, augusztusi kamatdöntő ülésen újra 30 bázispontos emelést valószínűsít. Szeptemberben pedig megjelenik a jegybank inflációs jelentése, amelyből kiderül, milyen áremelkedési pályára számítanak, ami utalhat a kamat későbbi alakulására – tette hozzá a K&H szakértője.
Így az alapkamat az év végére 2 százalék körüli szintre kerülhet. Ez három oldalról fékezheti a drágulást. A betéti kamatok emelésével kialakuló reálhozam pénzköltés helyett többeket banki megtakarításokra vagy még jobb államkötvények vásárlására ösztönöz. Erről ugyanakkor még korai beszélni. A kamatemelés sokkal erőteljesebben hat az így szintén dráguló hitelekre. A kereskedelmi bankok az MNB-döntés után azonnal átárazták hitelajánlataikat. Így az érdeklődők jobban megfontolják a felvételt. Csak a legutóbbi kamatelméssel egy 20 milliós, 20 éves hitel költsége a teljes futamidőre vetítve közel egymillió forinttal nőtt. Ha a cégek nem vesznek fel hitelt, nem vásárolnak, csökken az áremelkedést hajtó kereslet. A már felvett, nem rögzített kamatú hitelek szintén drágulnak, ami hasonlóképp fékezi a fogyasztást. A kamatemelésnek - legalábbis a tankönyvi példa szerint - a forintot is erősítenie kellene. Ez mérsékelné az igen jelentős - például az olajárak esetén szembetűnő - "importált inflációt". A mostani kamatemelések ugyanakkor eddig érdemben nem erősítették a forintot. Ennek egyik oka lehet a kormány Brüsszellel kiélesedett vitája, aminek folyományaként tovább tolódik az uniós helyreállítási alap folyósítása Magyarország számára.
