A szezonális munkák indulása ellenére júniusban nem hogy csökkent volna, de éppenséggel emelkedett a munkanélküliségi ráta. A foglalkoztatottak száma viszont magas, és egyre több szektorban alakulhat ki munkaerőhiány a gazdaság gyors visszapattanása miatt, ez pedig feszes munkaerőpiaci helyzetet vetít előre. A statisztikai hivatal szerint júniusban 193 ezer munkanélkülit találtak, ami előző év azonos időszakinál 47 ezer fővel kevesebb, míg a májusi értéknél 4 ezerrel több. Így a munkanélküliségi ráta négy százalékra emelkedett.
Még bőven van tér a javulásra, hiszen 2019-ben 3-3,5 százalék között mozgott a három hónapra vetített munkanélküliségi ráta. A foglalkoztatottak száma magas, és egyre több ágazatban jelenik meg munkaerőhiány, ez pedig annak köszönhető, hogy gyors volt a járvány utáni nyitás a gazdaságban. Ezért valószínűsíthető, hogy egyre feszesebbé válik a munkaerőpiac, ami már a járvány alatt problémákat okozott egyes ágazatokban. Németh Dávid szerint a következő időszakban csökkenhet a munkanélküliségi ráta, az év végén 3,7 százalék körüli mutatóra lehet számítani, 2022-ben pedig átlagosan 3,5 százalékos lehet.
A foglalkoztatás ennek ellenére rekordszintre emelkedett, legalábbis papíron: a KSH adatai szerint ugyanis 4,61 millióan dolgoztak, ám ebben már beszámították a 86 ezer közmunkást, a 82 ezer külföldön munkát vállaló magyart, de 139 ezer gyesen, illetve gyeden lévő anyát is – őket az utóbbi pár hónapban már foglalkoztatottak közé sorolja a statisztika. Vagyis közelebb állunk a valósághoz, ha a munkaerőpiacon ténylegesen foglalkoztatott 4,5 millió emberrel számolunk, ami még mindig egy magas szám, ám nem rekord, de jól jelzi a magyar gazdaság helyreállását. A foglalkoztatást tekintve Budapesten volt a legkedvezőbb a helyzet a 15–64 évesek körében, ahol a ráta értéke 78 százalék volt, míg a legalacsonyabb érték Észak-Magyarországot jellemezte, 67,1 százalékkal. Az előző év azonos időszakához képest minden régióban nőtt a foglalkoztatás, a legjelentősebb rátanövekedés Dél-Alföldön történt (3,8 százalékpont), míg a legkisebb mértékben Észak-Magyarországon nőtt a foglalkoztatottak aránya.
Erre két lehetséges magyarázat is kínálkozik, és vélhetően mindkettő érdemben hozzájárult ahhoz, hogy stabil maradt a ráta.
Egyrészt nemcsak a foglalkoztatás bővült májusról júniusra, de a gazdaságilag aktívak száma is hasonló mértékben emelkedett. Vagyis az újranyitás következtében egy jelentősebb létszámú, nagyjából 90 ezer fős tömeg jelent meg újra a munkaerőpiacon. Közülük 85 ezren el is tudtak helyezkedni, míg 4 ezer fő a munkanélküliek táborát gyarapította. Vélhetően azonban a következő hónapokban ők is már a foglalkoztatottak táborát erősíthetik.
A másik fontos indok a nem mérséklődő munkanélküliség mellett, hogy egyre több helyről lehet hallani, legyen szó a szolgáltatószektorról, az iparról vagy az építőiparról, hogy újra munkaerőhiány kezd kialakulni. Egyelőre a probléma elsősorban a vendéglátásban és a turizmusban érdekeltek számára akut, hiszen a hírek meglehetősen sok pályaelhagyóról szólnak, így hiába az újranyitás és a munkaerő iránti kereslet jelentős emelkedése, ha nincs kínálat, ha nincs jelentkező az üres álláshelyekre. A munkaerőhiányos állapot várhatóan a következő hónapokban tovább súlyosbodhat, amennyiben nem térnek vissza a járványügyi korlátozások és a gazdaság zavartalanul működhet. Szintén a munkaerőhiányra utal, hogy a potenciális munkaerőtartalék 350 ezer fő alá csökkent.
Mindezek alapján tehát egyre nehezebb helyzetben lesznek a munkáltatók, így a munkanélküliségi ráta a közeljövőben csupán mérsékelt tempóban javulhat, de újabb korlátozások hiányában az év végére már elérhető közelségbe kerülhet a válság előtti rekord-alacsony munkanélküliségi szint. Ezzel párhuzamosan pedig tovább erősödhet a gazdaságban a bérnyomás, tovább dinamizálva ezzel a magyar gazdaságot és persze az inflációt – mondta az ING Bank elemzője.
