Alapvető inflációs kockázatok vannak a magyar gazdaságban, ezért egy megelőző és határozott kamatemelési ciklust visz végig az MNB – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke keddi sajtótájékoztatóján, miután újabb 0,3 százalékponttal emelte a Monetáris Tanács (MT) a jegybanki alapkamatot. A júniusi 0,3 százalékkal együtt ez azt jelenti, hogy bő egy hónap alatt 0,6 százalékról 1,2 százalékra duplázódott a kamat. Az inflációs kockázatok miatt újabb emelések jönnek, legközelebb szeptemberben. A piac szerint az év végéig két százalék közelébe emelkedhet az alapkamat.
A jegybanki kamatdöntés lecsorog a kereskedelmi kamatokba, amely a hitelezés drágulását hozhatja: egyrészt az új hitelek induló kamata magasabb lesz, másrészt a már meglévő változó kamatozású hitelek törlesztői a kamatperiódus végén emelkednek.
Júniusban a várt csökkenés helyett 5,3 százalékra emelkedett a magyar infláció, ez a leggyorsabb áremelkedési ütem az Európai Unióban. Ennek fényében nem volt meglepetés a jegybank keddi döntése, amikor is újabb 0,3 százalékponttal 1,2 százalékra emelte az alapkamatot. A MNB nem is számít az infláció gyors csökkenésére: idén biztosan nem esik négy százalék alá a drágulás üteme, erre 2022 első negyedéig várni kell, míg a három százalékos inflációs cél alatti drágulási mutatóra 2022 közepéig várni kell – mondta Virág Barnabás. Az MNB inflációs célja a három százalék alatti ütem, vagyis erre még szűk egy évet várni kell.
Az MNB alelnöke az online tájékoztatóján elmondta, a Monetáris Tanács egységesen a 0,3 százalékpontos emelés mellett döntött. Az MNB továbbra is elkötelezett az árstabilitás mellett, a cél a z inflációs várakozások horgonyzása, ezért a kamatemelési ciklus továbbvitele szükséges. A kamatemelések addig folytatódnak, míg az inflációs kockázatok kiegyensúlyozottabbá válnak. Az MNB számára az a tét, hogy ne alakuljon ki a másodkörös infláció és 3 százalék közelébe csökkenjen a drágulás üteme. Vagyis lesz még kamatemelés, ám hogy milyen lépésekben halad tovább a jegybank, az a szeptemberi Inflációs jelentés részleteiből kerül ki. Fundamentális inflációs kockázatok vannak a gazdaságban – ezért egy megelőző és határozott kamatemelési ciklus visz az MNB – mondta Virág Barnabás.
A kamatszigorító döntések sorában az MT 0,05 százalékról 0,25 százalékra emelte az egynapos betéti kamatot, ezzel öt év után véget ért Magyarországon a negatív kamatok kora – mondta az MNB alelnöke. A kamatemelés mértéke enyhén nagyobb volt az előzetes konszenzusnál, így azonnal erősödéssel reagált a forint árfolyama – írta elemzésben Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője. A euró ára a döntés után a 359 forintra esett, ami 2-2,5 forintos napon belüli erősödést jelent, de még messze van az egy hónappal ezelőtti 350 forintos szintektől. Amennyiben a 360-as szint alatt marad az árfolyam, folytatódhat a forinterősödés, ez esetben a következő fontos szint a 200 napos mozgóátlag, a 358 forint átvitele lehet – vélekedett az elemző.
Suppan Gergely a Takarékban elemzője szerint az év végéig 1,5 százalékra emelkedhet a jegybanki alapkamat – vagyis az elemző szerint még legalább egy 0,3 százalékpontos emelés, vagy két kisebb lépés lóg levegőben, de továbbra is arra számít, hogy a kamatemelési ciklus csak jövőre az 1,75 százalékos kamatszinten áll meg.. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a piacon ennél magasabb kamatokat áraznak: a a határidős kamatlábak októberre 1,7, jövő januárra 1,95, jövő év közepére 2,1, 2022 végére 2,25 százalékos körüli kamatszintet jeleznek előre. Az elemző szerint az MNB vezetése üzeneteiben már előkészítette a keddi kamatemelést az inflációs kockázatok érdemi emelkedése miatt, amit szinte minden oldalról érkező külső nyersanyagár sokkok mellett az újranyitás ösztönözte kereslet okozhat. Emlékeztetett rá, hogy az infláció a tavaszi hónapokban 5 százalék fölé emelkedett, egyrészt az üzemanyagárak egy évvel ezelőtti extrém alacsony bázisa, másrészt a dohánytermékek jövedéki adóemelése miatt, azonban az inflációs nyomás fokozódására utal, hogy a maginfláció is meredeken, 3,8 százalékra nőtt júniusban, döntően a szolgáltatási árak széles körű emelkedése miatt. A következő hónapokban az inflációt várhatóan visszahúzza az üzemanyagárak növekvő bázisára, míg a dohánytermékek jövedéki adóemelése jövő év áprilisáig kiesik a bázisból, ami 1,2 százalékponttal csökkentheti az inflációt. A nyersanyagárak robbanásszerű emelkedése azonban jelentős felfelé mutató kockázatokat jelent, mivel számottevő másodkörös hatással járhatnak, csakúgy, mint az újra megjelent munkaerőhiány hatására várhatóan élénkülő bérnövekedési dinamika. Az inflációt az MNB megítélése szerint ugyanakkor a költségvetési kiadások tervezett növelése is fűtheti – jegyezte meg Suppan Gergely, ezért a mai kamatemelés várható volt, és az MNB jelzései szerint kamatemelési ciklusra lehet készülni.
