– A magyar gyermekvédelmi rendszer bajaihoz képest a kormány gyermekvédelemre hivatkozva kezdeményezett népszavazásának kérdései periférikus témákat érintenek – fogalmazott lapunknak az elismert gyermekvédelmi szakember, Molnár László, a Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület alelnöke. Szerinte sokkal súlyosabb gond például a szakemberhiányt, ami már valamennyi bentlakásos otthont érint Magyarországon.
Mint arról többször írtunk, a kormány nagy tiltakozást kiváltva törvénymódosításokban egybemosta a pedofíliát és a homoszexualitást. A gyermekvédelmi törvényt megváltoztatva pedig nemcsak azt írta elő, hogy a 18 évesnél fiatalabbak számára tilos például a nem megváltoztatása vagy a homoszexualitás népszerűsítése, hanem mindezek megjelenítését sem engedi. Azt a törvény és a kormány sem tisztázza, hogy mi számít tiltott megjelenítésnek, így elvileg akár egy meleg pár filmbeli felbukkanása is büntethető lehet. Ezt sokan kifogásolták, ám a kormány az ötkérdéses népszavazás során nem erről, hanem például arról kérdezné az embereket: „Támogatja-e ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?”
– A népszavazásban érintett kérdéseknél fontosabb például az, hogy ma már egyszerűen nincsenek nevelők, akik huzamosabb ideig, akár évekig foglalkoznának gyerekcsoportokkal, bárkit felvesznek az intézmények, hogy csökkentsék a létszámhiányt, de ez nem feltétlenül jelent valódi szakmai színvonalat – világított rá a terület valódi gondjaira Molnár László, és azzal folytatta: – Ezek a gyerekek többnyire azért kerülnek az otthonokba, mert valamilyen súlyos traumát éltek át a családjukban, szinte kivétel nélkül szükségük lenne pszichiáter segítségére is. Ám speciálisan felkészült pszichiátert nem találni egész Vasban, Baranyában vagy Szabolcsban, de még a fővárosban is ritkán.
Molnár László szerint a nevelőszülők hiányának is súlyos következményei vannak. Mint fogalmazott, néhány antiszociális – a bűnözővé válás útján korán elinduló – fiataltól eltekintve, a legtöbb gyermeknek akkor is családban kellene nevelkednie, ha a sajátjából valami miatt kiemelték. Ezt ugyan a kormány is hangoztatja, de valójában nincs elég nevelőszülő az országban. – A mostani népszavazásra szánt pénz több olyan kampányra is elég lenne, ami segítene a nevelőszülők utánpótlásában – emelte ki a gyermekvédelmi szakember.
– A kirekesztés és diszkrimináció az egyik legfontosabb gyermekjogi probléma az erőszak mellett – hívta fel a figyelmet Németh Barbara pszichológus egy női internetes portálon. A gyermekjogi szakember azt hangsúlyozta, a valódi gyermekvédelem a kirekesztés ellen küzd és nem erősíti azt. Megnéztük, mit mutatnak a police.hu adatai összevetve a nemátalakító műtétek számadataival, amelyek ellen most a kormány kampányol. Lapunkban jelent meg, hogy bár a hivatalok kevés adatot közölnek, annyi tudható: 2017 januárja és 2020 májusa között 197-en kérelmezték nemük- és nevük megváltoztatását. Ehhez képest 2018 második félévétől 2021 nyaráig ugyanebben az időszakban gyermekpornográfia sértettjeként 263 gyermekkorú és 314 fiatalkorú, vagyis 17 éves, vagy annál fiatalabb személyt tart nyilván a rendőrség. Gyermekprostitúció kihasználása címén 77 gyereket azonosítottak áldozatként, és 90 kicsit vagy fiatalt öltek meg.
Politikai népszavazás
A népszavazást sima kampányfogásként használja a Fidesz – jelentette ki lapunknak Kéri László politológus. – Alighanem a miniszterelnök és a kormánypártok minden vezető politikusa tudja, a feltett öt kérdéssel nem lehet annyi embert a szavazófülkékbe csábítani, hogy érvényes legyen a referendum, de a jobboldali tábor egy része mozgósítható.
A 2,5 milliós stabil Fidesz szavazóból Kéri szerint nagyjából egymillióan elmennek majd, bármikor rendezik is meg a népszavazást. Ugyanakkor állítja, nem ez a lényeg, hanem az, hogy folyamatosan erről lehessen beszélni, és ne másról, a Fudan-egyetem ügyéről vagy a lehallgatási botrányról.
– Látványosan felépítették és időzítették a bejelentést. Az országos népszavazást engedélyező kormányrendelet szerda reggeli megjelenése, majd pár órával később a kormány kérdéseinek benyújtása a Nemzeti Választási Irodához pontos forgatókönyvet feltételez – fogalmazott lapunknak Tóth Zoltán választási szakértő. Szerinte, a kormány kérdéseiből az is kitűnik, hogy a fideszes vezetők számítanak a választási iroda és a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) lojalitására. – Ha egy magánszemély veszi a nevére a kezdeményezést, akkor számtalan feltételt kell teljesíteni: a kérdések jogszerűségét és érthetőségét is vizsgálja az NVB, de ha véletlenül átengedné a Fidesz-többségűként elkönyvelt testület a kérdéseket, még mindig ott az aláírásgyűjtés feladata. A népszavazások elrendeléséről az Országgyűlés mondja ki a végső szót, de 200 ezer aláírásnál nem mérlegelhetnek a képviselők, ezért ennyit kell összeszednie az ellenzéknek.
Tóth Zoltán úgy látja, az elmúlt évek tapasztalata azt mondatja minden elemzővel, hogy már a kérdések hitelesítése is esélytelen: 2018-ban 66 kérdést vettek lajstromba, de egyet sem tartott népszavazásra alkalmasnak a testület, 2019-ben 53 kérdésnek lett ez a sorsa és még tavaly, a pandémia miatt elrendelt korlátozás ellenére is 40 sikertelen próbálkozás volt.
Pénteken ülésezett az NVB, de hivatalosan sem a kormány, sem Karácsony Gergely főpolgármester népszavazási kérdéseiről nem esett szó a találkozón. A Népszava kérdéseire, hogy mikor tárgyalhatja a testület a héten benyújtott népszavazási kérdéseket, egyszerre vagy külön foglalkoznak-e velük, lapzártánkig nem kaptunk választ. G. E.
