Mivel az egyik belvárosi ház erkélyén szivárványszínű zászlót detektáltak, három férfi megindult, hogy igazságot tegyen – persze a maguk igazságát, a maguk módján. Először dörömböléssel és ajtófeszegetéssel hívták tetemre – pontosan zászlóra – a lakó(ka)t, majd a zárral babráltak, hogyha a tulajdonos nem is jön ki, akkor ők mehessenek be álláspontjukat taglalni, szigorúan a hegeli dialektika szabályai szerint. Ám a zár sem engedett. Ellenben a lakók értesítették a rendőrséget, és a három férfi ellen a rendőrség eljárást indított, garázdaságért.
Nem menteném a garázdákat, ha a rendőrség bűnöst keres, tegye a dolgát, ám ha lezárta ezt az ügyet, emelje magasabbra nyomozati horizontját. Nézze meg tán, valójában ki dörömbölt az inkriminált lakás ajtaján (lásd még: a magántulajdon és az otthon szentsége), és ki akarta a véleményét zászlóval demonstráló lakóba fojtani a szólásszabadságot.
Uszításért – noha a fogalmat ismeri a honi jog – nemigen ítéltek még senkit el ebben a hazában, mondván: a gyűlöletbeszéd akkor vastagodik uszítássá, amikor érdemben fennáll a veszély, hogy a fröccsenő szavak nyomán a céltáblát (legyen vallási csoport, etnikai kisebbség, az LMBTQ-közösség tagja vagy éppen egy, a hatalom által kipécézett polgár) atrocitás éri. És mifelénk legfeljebb politikai aktorok házát dobálták meg, vagy hivataluk előtt emelkedtek magasba az öklök – nekik azonban ezt, tevékenységük kritikájaként, tűrniük kellett. Most viszont az ország első embere rázza az öklét egy több százezres kisebbség tagjainak otthonai előtt, s bélyegzi őket prédának. Ha úgy tetszik, Orbán Viktor állami monopóliummá tette az uszítást, amit politikájának nevez, az lényegében megfelel a jogszabályi tényállásnak.
Ebben az országban bántalmaztak közterületen (utcán, szórakozóhelyen) zsidókat, melegeket, baloldali tüntetőket és így tovább – de az otthon az az intim tér volt, ahova a biztonság érzetével lehetett visszavonulni, ahol ki lehetett vonulni a világból. Ezt az intim teret, ezt az utolsó menedéket rohamozza most Orbán – felhergelt hívei képében. Ha sikerrel jár, kutyavilág jön. Pontosabban kaméleonvilág. Ahol mindenki színjátszó, hogy elkerülje a rendszer haragját, és szerepét intim tereiben sem teheti le, hisz a miniszterelnök oda is benyomul, nemcsak verbálisan, de fizikai valójában is – felhergelt hívei képében.
Kiknek keserű frusztráltságát (és tényleg nincs erre jobb szó, mert egy kiegyensúlyozott életben ki a fenét zavar, hogy egy vadidegen otthon lakója kit szeret) egyre dagasztja a hatalom. Most éppen az ötkérdéses népszavazással, ami azt sugallja, hogy az iskolai szexuális felvilágosítást a jövőben LMBTQ-aktivisták végzik, ha beteljesedik Brüsszel nagy terve, és bizony nemváltó műtéteket fognak propagálni a magyar gyerekeknek, akiket lehetőség szerint abuzálnak is egy komor folyosófordulóban. A felhergelt hívek nekibúsult buzgalommal vadásszák majd a buzikat, akik valójában titkos pedofilok is, legalábbis a kormányzat mindent is összemosó kommunikációja alapján.
És nem lesz hová vissza- vagy kivonulni, hisz a hatalom mindenütt jelen van – nemcsak a fizikai otthonokban, de a közösségotthonokban is. Most mesélte egy politikai közeli barátom, hogy megrepedt a família, nővére családjával nincs több közös ebéd, mert utóbbi elhiszi a kormányzati mondást, miszerint a baloldaliak hazaárulók. „Olyan szívesen a fideszes képviselők arcába vágnám, hogy nemcsak én tudom pontosan, hogy hazudik, de ön is pontosan tudja. De csak mondja, miközben nálunk maga miatt nincs többé nagy családi ebéd.” És ez a lényeg: a hatalom emberei pontosan tudják, hogy hazudnak, de nem számít a családi kapcsolatok roncsolása, nem számít a döngő ajtó mögött remegő ember, nem számít semmi – ha a következő négy év is az övék.
Ez persze nem automatizmus, úgyhogy a kormány (legalábbis a jelek szerint) berágta magát még egy személyes térbe: hogy időben kiderüljön, kik kaphatják rajta zűrös ügyein és hazugságain, kémprogram került oknyomozó újságírók, médiatulajdonosok és kritikus közéleti szereplők telefonjára. Ugyanis az egy féldiktatúrában roppant zavaró, hogy klasszikus lehallgatást még lehet menedzselni (értsd: hívások, SMS-ek), de a különböző applikációk (például whats app, signal stb.) segítségével rejtett beszélgetésekhez, levelezéshez már jóval nehezebb hozzáférni. Érkezett hát az izraeli csúcskategóriás kémszoftver, amit csak államok vásárolhatnak meg. És akkor újra vissza oda, hogy az ember már a – digitális – otthonában sem érezheti magát otthon.
