Bármely járvány elleni védekezésnek négy pillére, négy lépése van, mihelyt a járvány kórokozóját és a tünetegyüttest beazonosították. Először a járványterjedés szociális hálóját kell felderíteni, és a lokalizálás hatósági eszközeivel kell élni. Aztán indul a szakemberek képzése és a lakosság tájékoztatása, a korai diagnosztizálás, továbbá alapellátási szinten olcsó/ingyenes gyógyszerek és gyógykezelés biztosítása minden állampolgár számára. A harmadik pillér a kórházi kezelések feltételeinek megteremtése, a személyi állomány mozgósítása és az eszközpark kialakítása. A negyedik lépés a vakcinálás, mivel ennek fejlesztése, hatásának és mellékhatásának tesztelése kívánja a legtöbb időt. Mégis, a két kezemen meg tudnám számolni azokat az országokat, ahol ezeket a lépéseket betartva küzdöttek a járvány ellen.
Nem, nem egy távol-keleti országot emelek ki jó példaként, bár ők is sokkal jobban szervezték meg a járvány elleni védekezést, mint a Big Pharma cégek uralma alá hajtott USA, Kanada vagy Európa országai - hanem a száz milliós népességű Egyiptomot. Onnan soha nem jöttek drámai hírek, a járvány nem rázkódtatta meg a mindennapi életet, nincsenek zsúfolt járványkórházak, ellátatlan betegek, és ha ránézünk az ország covid statisztikájára, töredéke az európai országokénak - nem egészen 17 ezer halott mostanáig -, sőt a többi arab országhoz viszonyítva is sikeresek. A titok nyitja rém egyszerű: a fent ismertetett négy lépés szerint szervezték meg a védekezést. Az utazásokat azonnal korlátozták, a fertőzött személyek háztartását teljes karantén alá vették és szigorúan ellenőrizték. Az egyetemek a vírus és a betegség természetének, valamint a gyógymódnak a kutatására azonnal ráálltak. Szakirodalmi kutatást végeztek, és rátaláltak a dr. Merényi Attila és dr. Tóth Sándor által kidolgozott Budapest Covid Protokollra. A hazai generikus, olcsó gyógyszerekre összehasonlító vizsgálatokat végeztek, majd az eredmények alapján helyi gyógyító protokollokat dolgoztak ki és terjesztettek el. A Merényi-Tóth páros nem a saját hazájában lett próféta.
Hamarosan megjelentek az egyiptomi orvosok kutatási tervei, és azóta több befejezett gyógyszervizsgálati tanulmányuk jelent meg neves nemzetközi szaklapokban. Figyelmeztettek mindenkit, hogy a tünetek észlelésekor azonnal forduljon orvoshoz. Az orvosok 180 forintos gyógyszercsomagot nyomnak a páciens kezébe, ami a megbetegedés korai fázisában adva elég a gyógyításra. És ezen a ponton Egyiptom gyakorlata szinte egyedülálló a Földön, mivel a WHO (az egészségügyi világszervezet) a világ összes országának azzal az érveléssel ajánlja a kísérleti fázisú, Covid-19 elleni vakcinákat, hogy tudomása szerint a betegségre nincs oki terápiás gyógyszer fogalomban. Ezt az érvelést magas rangú egészségügyi tisztségviselők óriási média hájpolással megtámogatva terjesztik a Föld minden országában, és a vakcinagyártó cégek támogatásával olyan óriási nyomást gyakorolnak a döntéshozó politikusokra, hogy azokhoz még csak véletlenül sem jut el hiteles információ a helyes járványkezelési stratégiáról és az olcsó és hatékony gyógyszeres terápiákról.
Mivel ez a betegség két évvel ezelőtt nem létezett, ezért formálisan igaz a WHO állítása, hogy Covid-19-re engedélyezett oki terápiás gyógyszer nincs, de ha ebben igaza van a WHO-nak, akkor vakcinák sincsenek. Vagyis korrektség azt követelné meg, hogy vagy létezzen mind a kettő, vagy ne létezzen egyik sem. Amikor pedig járványhelyzet van, és emberek milliói hullanak, mint ősszel a legyek, akkor még virágzó kapitalizmus idején is a megszokottnál kisebb profitéhségre, kisebb korrupcióra és több józanságra, rugalmasságra lenne szükség. Máskülönben összeomlás következik be. Mai gondolkodásunk vajon ad-e lehetőséget erre?
Az Orvosok Világszövetségének irányadó etikai elveit a helsinki nyilatkozat hirdette meg, amelynek 37. pontja így hangzik: "Ha a beteg ellátása során nem léteznek bizonyított beavatkozások, vagy más ismert beavatkozások hatástalanok, az orvos, miután szakértői tanácsot kért, a beteg vagy meghatalmazott törvényes képviselője tájékozott beleegyezésével engedélyezheti a nem bizonyított beavatkozások alkalmazását, ha véleménye szerint ez némi reményt ad az élet megmentésére, az egészség helyreállítására vagy a szenvedés enyhítésére. Az ilyen beavatkozásokat tovább kell vizsgálni biztonságosságuk és hatékonyságuk felmérése érdekében. Ezeket az új információkat minden esetben rögzíteni kell, és adott esetben a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni."
Ezt az elvet nemcsak egy-egy terápiás orvos alkalmazhatja, hanem az egészségügyért felelős miniszter is, ahogy az EU három országában már miniszteri “off label” engedély alapján használják Covid-19 elleni korai terápiában az egyik ilyen generikus molekulát, az ivermectint. Mikor lépi ezt meg a magyar egészségügyi miniszter és ad esélyt hatékony korai kezelésre? Lehetőleg még a járvány negyedik hullámának felfutása előtt.