Néhány tucat honfitársunk ellen viselt háborújában akar cinkossá tenni mindannyiunkat népszavazási tervével a kormány. A kiskorúak nemátalakító kezelésére vonatkozó kérdés részben olyan beavatkozások megtiltását sugalmazza, amelyek ma sem lehetségesek, részint pedig olyanokat akadályozna meg, amelyeket ma orvosi és szülői döntés alapján végeznek. A harmadik kérdés ugyanis úgy szól, hogy „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetők legyenek nemátalakító kezelések?”
Nemátalakító műtéteket ma csak azokon a csecsemőkön végeznek, akik eleve úgynevezett interszex-testtel (hermafroditaként) születnek. (A Háttér Társaság adatai szerint a társadalom 1,7 százaléka ilyen testtel él.) Az orvosok gyakran azt javasolják a szülőknek, hogy az interszex újszülötteken műtéti és egyéb orvosi beavatkozásokat hajtsanak végre, azaz már felcseperedésük előtt tüntessék el az egyik vagy a másik nemi jellegre utaló szervet.
Egyéb esetben eddig sem volt lehetőség nemátalakításra Magyarországon 18 év alattiaknál. Egyes más országokban ez időszakban szóba jöhet nem műtéti beavatkozásként például a pubertásblokkoló hormonterápia. Ez megakasztja a nemi érést és időt ad az érintettnek, hogy eldöntse fiúként vagy lányként akar-e élni. Ahol ez nem tilos, ott abból indulnak ki, hogy ennek a veszélye kisebb, mintha a pszichés válságuk miatt kárt tesznek magukban a kamaszok. Egyébként a pubertásblokkoló terápia abbahagyásával a szervezet visszaáll az eredeti fejlődési pályájára.
A hazai gyakorlatban a nemváltó műtétek és a hormonkezelések csak a felnőtteknek érhetők el. Tavalyig ezek előfeltétele volt, hogy a megkezdésük előtt megtörténjen a hivatalos nem és névváltozás. Tavaly májusban Semjén Zsolt (KDNP) javaslatára ez utóbbit megtiltotta a parlament. Így bár a biológiai korrekcióra elvben megmaradt a lehetőség, annak társadalmi elismerését az állam megtagadja.
Lapunknak Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője felidézte, hogy ezek a kezelések eddig is csak orvosi és pszichiátriai vélemény alapján voltak elvégezhetők. A névváltás kérésének is feltétele volt a transzszexuális betegségről szóló orvosi igazolás. Majd a névváltást követően kezdődhetett a hormonterápia és csak az ezt követő 12 hónap múlva történhetett meg a műtét. Most ez annyiban változott, hogy jelenleg egyáltalán nincs lehetőség az adminisztratív nem és a név megváltoztatására, de ugyanúgy be kell szerezni az orvosi szakvéleményeket és a speciális engedélyt a hormonterápia megindításához. Mivel Magyarországon női hormont csak nőnek, illetve férfi hormont csak férfinak lehet orvosilag rendelni, a felírás előtt immár külön engedélyt kell kérni az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézettől (OGYÉI) a hormonok indikációtól eltérő alkalmazásához. Dobos Tamás elmondta: bár kértek már adatot az OGYÉI-től, hogy hány kérelem érkezett hozzájuk eddig, és milyen szempontok szerint bírálják el azokat, de választ még nem kaptak. A probléma, amelyről a kormány most milliókat akar megnyilatkoztatni kevés embert érint, de az ő életüket nagyon is meghatározza.
A Háttér Társaság adatai szerint 2010 és 2013 között mindössze 145-en kérelmezték nemük és nevük megváltoztatását a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál, 2017. január 1. és 2020. május 28. között pedig 197-en kérelmezték ezt. Dombos Tamás hozzátette: a köztes időszakról, illetve a korábbi évekről nincsenek adataik, mert azok kiadását a hatóságok megtagadják. Arról, hogy hányan végeztettek el nemátalakító műtétet, csak hézagos információjuk van, illetve azt egészen pontosan tudják, hogy 2010 és 2013 között mindössze 74 ilyen beavatkozás történt.
A tavaly májusi döntés miatt, amely ellehetetlenítette a hivatalos nemváltást több tucatnyi per van folyamatban, melyekkel szeretnék elérni a tiltás megsemmisítését. Csak a Háttér több mint 60 ilyen eljárásban nyújt jogi támogatást. Mint Dombos Tamás mondta: az érintetteknek a mindennapi életben rengeteg problémát okoz, hogy olyan névvel kell élniük, ami nem tükrözi az indentitásukat, a megjelenésüket, mert az orvosi kezelést igénybevették, de a papírjaikban továbbra is más neműként szerepelnek. Ez lelkileg is megterhelő, de ez a helyzet az erőszak sokféle formájának is kiteszi őket.
Ez a probléma már korábban megjárta az Alkotmánybíróságot (AB) is. Mint Kórász Krisztián az Orvosi Hetilapban felidézte: „A név- és nemváltoztatás hivatalos gyakorlatát nagyban segítette a 43/2005. (XI. 14.) AB határozat, amely a transzszexuális személyek nemváltoztatását az önrendelkezési jogból vezette le, illetve az 58/2001. (XII. 7.) AB határozat, amelyben az Alkotmánybíróság a transzszexuális személyek névválasztási és névviselési jogát alkotmányos alapjogként ismerte el. A névjog az Alkotmány 54. §-ának (1) bekezdésében foglalt emberi méltóságból levezethető alapvető jog. Minden embernek elidegeníthetetlen joga van az (ön)azonosságát kifejező saját névhez és annak viseléséhez. Ez a jog az állam által nem korlátozható.”
