A szemétszállításért nem fizetők kiszűrését, a szolgáltatás hatékonyságának és színvonalának emelését, az optimális szemétbegyűjtő útvonalak kialakítását és hulladékmennyiségének csökkentését célozza többek között az a kísérleti program, amelyet július elején indított a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) három – II., X. és a XV. – kerületben, összesen 12 ezer fogyasztó bevonásával. A cég arra kérte az ingatlantulajdonosokat, hogy a nekik megküldött QR- kóddal ellátott matricát ragasszák fel a kukáikra. Az egyedi azonosítók révén nyomon követhető a szemét útja, a szolgáltató naprakész információt kap arról, hogy melyik kuka után fizetnek és melyiket ürítik feketén a kukások. (Ilyenkor illegálisan, a hulladékszállítót megkerülve, illetve a kukásoknak zsebbe fizetve szabadulnak meg a szeméttől a lakás, üzlet-, étterem-tulajdonosok.) Ehhez a gyűjtőedények mellett a kukásautókat is fel kell szerelni a megfelelő jelolvasóval. A szolgáltató nem csak arról kap képet, hogy mennyi hulladék termelődik a városban, de arról is, hogy az ügyfelek az általuk megtermelt hulladék valós mennyisége után fizetik-e a díjat.
Az „okos kuka” rendszer Nyugat-Európa számos városában működik már. Az Európai Unió – a körforgásos gazdaság fejlődése érdekében – jelentős támogatást nyújt a tagországokban működő cégeknek a bevezetéshez. 2013-ban az FKF is sikerrel pályázott. Az első szakasz finanszírozása a 2007-2013-as programozási időszakban meghirdetett Környezet és Energia Operatív Programban (KEOP), a második szakasz finanszírozása a 2014-2020-as Környezet és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP) valósult volna meg. A hivatalos néven rádiófrekvenciás edényzet azonosító rendszer (Radio-frequency Identification RFID) kiépítésére az FKF akkori tájékoztatása szerint több mint 2 milliárdot szántak. A határidő azonban egyre inkább kitolódott.
A legutolsó céldátum – a fővárosi önkormányzat honlapján jelenleg is szereplő dokumentum szerint – 2021 vége, akkor kellene átadni „a kommunális és szelektív hulladék begyűjtését végző célgépek nyomkövetésének, tevékenységük kontrolljának és a lakossági és közületi hulladékgyűjtő edényzetek regisztrált ürítésének megvalósítását” célzó rendszert. Ehhez képest az FKF a kísérleti program indításáról szóló közleményében azt írja, hogy akkor csak a tesztprojekt zárul le és annak eredményeként döntenek a folytatásról.
Az ellentmondás feloldása érdekében megkérdeztük a főváros hulladékszállító cégét, amely először azzal hárította érdeklődésünket, hogy a projektre vonatkozó információkat csak közérdekű adatigénylés keretében adhatják ki. Ez azért is furcsa, mert az unió éppen azt várja, hogy minél több ember ismerje meg az általa támogatott projekteket. Ennek ellenére benyújtottuk a közérdekű adatigénylést. Az FKF erre válaszul elküldte a kísérleti projektről szóló közleményét, amelyhez öt sort biggyesztett hozzá.
Ebben azt írják, hogy az RFID projekt már korábban kikerült a KEHOP-3.2.2. projekt támogatási szerződésének műszaki tartalmából. Visszakérdeztünk, hogy ez mikor történt meg, hiszen a fellelhető dokumentációk, szerződésmódosítások továbbra is tartalmazzák ezt a projektelemet. Sőt az FKF saját oldalán szereplő uniós projektekről szóló tájékoztatóban is így szerepel, mint ahogy a tulajdonos főváros már fentebb említett dokumentumában is. Az FKF nem válaszolt sem erre, sem azokra a kérdésekre, amelyekben azt firtattuk, hogy a 12 ezer fogyasztóból végül hány ragasztották ki a matricát, ki ellenőrzi ezt? Arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy ezek a matricák mennyire tartósak, mivel a lapunkhoz eljutott információk szerint a kukák jellemzően szennyezett, sikamlós felületén a folyamatos igénybevétel mellett nem sokáig maradnak fenn. Ezenfelül azt is megkérdeztük, hogy miért csúszott folyton a rendszer bevezetése, ha a pénz megvolt rá? S mennyiben érinti a korábbi vállalás nem teljesítése a támogatási összeget?
így gyakorta gazdátlanul vannak kint hulladékgyűjtők, amelyeket vagy ürítenek, vagy nem. Sőt az is előfordul, hogy a társasház egyik konténeréről kiderül, hogy már évek óta nem fizetnek utána, így az FKF különösebb értesítés nélkül leállítja az ürítését. Ugyanakkor mivel kint van, a társasház lakói csak hordják bele a szemetet. Az FKF semmire sem válaszolt.
Más források szerint az RFID rendszer kiépítését az állami kukaholding, az NHKV valósította volna meg. Az országos program stratégiáját bemutató 2017-es tájékoztatóban azonban éppen kivételként említik az FKF erre vonatkozó projektjét, amely uniós támogatásból jön létre. Akkor a céldátum 2019 volt. A program keretében 760 ezer háztartást és 473 kukáskocsit vontak volna be a digitális rendszerbe durván nettó 2 milliárd forintos uniós támogatás felhasználásával, ami a költségek 94 százalékát fedezte volna. Az RFID azóta természetesen kikerülhetett az FKF uniós projektjéből. De akkor hol a pénz? Az NHKV megbízásából tavaly készül összegző jelentés szerint az érintett uniós program, a KEHOP 3.2.2. szakaszolt projektjeire jutó támogatási összeg 99,9 százalékát már kifizették.
A beruházás alapdokumentációját mindenesetre az akkori híradások szerint 2016 januárjában megrendelte az FKF, sőt a technológia bevezetésének előkészítésére egy erősen vitatott informatikai szerződést is kötött a cég, amit a „címtisztítási” projekt követett. Ebben olyan ingatlanokat kívántak feltérképezni, ahol a tulajdonosok nem fizetettek a szolgáltatásért. Az akkori kritikusok szerint a kiszűrt címek zöméről kiderült, hogy valójában buszmegállók, kaszálók, illetve olyan helyek, ahol nincs épület, így számon kérhető tulajdonos sem. Az FKF akkori vezetője Csontos István azzal védekezett, hogy sokszorosan megtérül az erre költött pénz, a cég nyereséges. A vitatott szerződés miatt belső vizsgálat és nyomozás is indult, de Csontos végül maga mondott le két évvel később. Az RFID bevezetésére 2018 végén tárgyalásos tendert hirdettek, de a felhívás többszöri módosítása után sem érkezett ajánlat, így 2019 májusában eredménytelennek nyilvánították.
Új helyzetek, új hulladékterv
A járványhelyzet a főváros szemétszállításáért és köztisztaságáért felelős FKF-et komoly kihívás elé állította. A jelentősen megnövekedett elviteles vásárlás következtében a fogyasztás során keletkező csomagolási hulladék egy része a közterületi hulladékgyűjtőkben, vagy rosszabb esetben a közterületen landolt. Az új helyzetek új megoldásokat követelnek – jelentette ki Szabóné Müller Tímea, az FKF Nonprofit Zrt. köztisztasági főigazgatója a fővárosi éttermek, üzletek bevonásáról szóló sajtótájékoztatón. Az új partnerségi megállapodásokkal arra próbálják rávenni a cégeket, hogy saját kukákat helyezzenek ki, és a szemetet saját költségükre szállíttassák el.
Ehhez képest januárban azzal érvelt a cég a meglévő 11 ezerből 3 ezer köztéri, zöld színű szemetes leszerelésekor, hogy a „környezettudatos trendeket” is figyelembe véve cselekedtek, mivel általánosságban kevesebb hulladék keletkezik a közterületeken, így kihasználatlanná váltak a gyűjtők. „A pandémiás helyzetből adódó változások, mint például a kijárási korlátozás vagy a Budapestre érkező turisták elmaradása, a közterületi hulladék csökkenését eredményezte.”
Mindez aligha független a kormányzati elvonások miatt a főváros egyre apadó támogatásától. A köztisztasági feladatokat korábban a hulladékkezelés profitjából pótolta ki a cég, de az állami kukaholding belépésével ez a lehetőség megszűnt, így az önkormányzat saját büdzséből volt kénytelen fizetni a köztisztaságért az FKF-nek. 2017-ben 8,5 milliárdot kapott erre a cég, tavaly szintén a béremelésre szánt pénzzel együtt 9,38 milliárdot, míg az idén már csak 7,5 milliárdot.
